Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

A hazai könyvkiadásban izgalmas és mindig várt esemény egy-egy új, magyar nyelven kiadott hajózási, hajózástörténeti könyv, szakmunka, vagy éppen album megjelenése. Annak ellenére, hogy az elmúlt években újra megjelentek ezek a magyar nyelvű könyvek a könyvesboltok polcain, mégis csak kevés könyv szól igazán a magyar közönséghez. A kötetekben feldolgozott témák ugyanis a magyar hajózásról jellemzően csak keveset vagy egyáltalán nem szólnak.

Ezen a helyzeten változtat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti és Hajómodellező Klub a „Hajózástörténeti füzetek” c. sorozatával, amely a klubtagok előadásait, illetve kutatásaik eredményét dolgozza fel terveink szerint látványos és olvasmányos, ezzel együtt szakmailag pontos, helyes és részletes formában. A sorozat első hat kötete az osztrák-magyar haditengerészet egyes hajóival foglalkozik. Történetüket gazdag képanyag, szerkezeti rajzok, térképek és a hajókon szolgált egykori magyar tengerészek visszaemlékezései teszik szemléletessé.

A hat kötet kiadás előtt áll. A speciális igényű, érdeklődésű olvasóközönség számára hagyományosan magas minőségű kötetekkel jelentkező Schöck Bt. vállalta a munkát (http://www.schockdtp.hu/). A kiadó azonban – tekintve, hogy kis vállalkozásról van szó, ezért elemi érdeke a veszteség elkerülése – a lehető legpontosabban szeretné tudni, hogy mekkora példányszámban állítsa elő a könyveket. Ezért előzetes igényfelmérésre van szükség.

Erre tekintettel kérjük, ha az alábbi kötetek felkeltették az érdeklődését, jelezze nekünk. Kíváncsiságát az elkészült kéziratok néhány oldalának bemutatásával igyekszünk kielégíteni, de természetesen további érdeklődésre is rendelkezésre állunk az alábbi elérhetőségeken: This e-mail address is being protected from spam bots, you need JavaScript enabled to view it , This e-mail address is being protected from spam bots, you need JavaScript enabled to view it , vagy személyesen a rendszeres klubfoglalkozások alkalmával (minden hónap harmadik hétfőjén, Budapesten a Stefánia Palotában, a Stefánia út 39 szám alatt).

Budapest, 2009. április 29.

Tisztelettel:

Dr. Balogh Tamás szerző
a TIT HTK elnöke

ÖSSZEFOGLALÓ

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti és Hajómodellező Klub Hajózástörténeti Füzetek – az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete c. sorozatában megjelenő kötetek tartalmáról

1. A „Kasier Franz Josef” I. cirkáló kalandjai békében és háborúban:
   Akár egy igazi elveszett cirkáló is lehetne, de ennél jóval erősebb szimbolikus tartalma van a hajó történetének. A boldog békeidőkben épült, ázsiai állomáshajónk, hazatért, végigharcolta a háborút, végül az összeomlás után a franciák – akik egyetlen puskalövés nélkül jutottak hozzá – lefoglalták, de rosszul és hanyagul kezelték. Egy éjszakai bórában köteleit eltépve kisodródott a tengerre és a fedélzetén tartózkodó megszállókat magával rántva elsüllyedt a vadul háborgó hullámok között a csak hetekkel korábban megszűnt Osztrák-Magyar Monarchia leghíresebb uralkodójának nevét viselő hajónk, a „Kasier Franz Josef I.”. Egészen 2008. májusig nem lehetett kutatni: nyughelyén a véres polgárháborúban felbomlott Jugoszlávia két utódállama, Montenegró és Horvátország osztozott, de nem tudtak megegyezni, hogy a határ által szinte kettévágott roncshoz melyikük engedélyezze a merüléseket, így hát inkább mindketten megtiltottak mindenféle kutatást. 2008. május 1-5 között mi voltunk az elsők, akiknek a roncs elárulta titkait, amelyeket most megosztunk a nagyközönséggel.
   
   Oldalszám (első és hátsó borítóval, szennycímlappal együtt): 195
   Formátum: fekvő B5-ös
   Képek száma: 110 db (ebből 48 színes, 62 fekete-fehér, ebből 5 térkép, 11 tervrajz)
   
2. A „piros-fehér-piros” a Sárga-tengeren – A „Kaiserin Elisabeth” cirkáló története:
   A „Kaiser Franz Josef I”. cirkáló testvérhajójaként épült hadihajó egyedi története a fiatalabb és az idősebb korosztály számára is érdekfeszítő olvasmány lehet. Ezzel a hajóval utazott Ferenc Ferdinánd világkörüli útjára 1892-ben. 1899-ben titkos gyarmatkereső küldetésen vett részt Kínában. 1900-ban ott volt a kínai bokszerlázadás leverésére alakult első Osztrák-Magyar Kelet-ázsiai Hajórajban és közreműködött az 1917-ig fennállt tiencsini osztrák-magyar gyarmat megalapításában, melynek védelmét attól kezdve a kétévente Kínába látogató hadihajóink biztosították. Az első világháború kitörésekor is keleten tartózkodott és részt vett a csingtaui német gyarmat védelmében. A harcokban a cirkáló legénységéből 10 fő esett el, a hajót pedig a lőszerkészletek kimerülése után a saját legénysége süllyesztette el. A hajó legénységét ezután Japánba vitték, ahol több hadifogolytáborban nyertek elhelyezést. A 308 osztrák-magyar hadifogolyból 56 magyar nemzetiségű volt. Néhányuk fogságról őrzött emlékei a mai napig fennmaradtak. Visszaemlékezéseikből tudjuk, hogy hadifogságuk alatt, a rabok viszonylagos komfortban éltek. A fennmaradt jelentések alapján saját kertet művelhettek, megünnepelhették a Karácsonyt, játszhattak, zenedarabokat adhattak elő, és szabadon érintkezhettek a helyi lakosokkal. A hazulról érkező pénz- és könyvküldeményeket beengedték hozzájuk. A magyar foglyok 1920. március 6-án kerültek hazai leszerelőhelyükre, Csótra. Innen 8-án bocsátották otthonukba őket. A kötet olyan egyedi módon – és eddig Magyarországon még nem ismert teljességgel – dolgozza fel a japán hadifogság tényeit és élményeit (számos korabeli és mai helyszíni felvétel és eredeti jelentés segítségével), ami a Magyar-Japán Batári Társaság és a hadisír-gondozásért felelős Hadtörténeti Intézet és Múzeum érdeklődését is felkeltette.
   
   Oldalszám (első és hátsó borítóval, szennycímlappal együtt): 257
   Formátum: fekvő B5-ös
   Képek száma: 195 db (ebből 43 színes, 152 fekete-fehér, ebből 9 térkép, 9 tervrajz)
   
3. Az otrantói ütközet:
   Jó két évtizede még csak a legidősebb nemzedék tagjai emlékeztek arra, hogy valaha magyar haditengerészek is harcoltak az Adrián és beírták nevüket a tenger hőseinek krónikájába. Azóta sokan, sokféle célzattal – néha politikai szándékkal – is emlegették ütközeteiket, különösen a Horthy Miklós vezette otrantói tengeri csatát, mígnem az érvek és tények háttérbe szorultak az érzelmek és az emlékek mögött. Közben csak kevesen tudják, hogy az Egyesült Államok Haditengerészeti Akadémiáján Annapolisban és a Floridai Állami Egyetemen az ütközet a mai napig tananyag. Sorozatunk harmadik kötetében csak a tényekkel foglalkozunk, és leginkább arra keressük a választ, hogy miért van ez így. Közben színesen, olvasmányosan, részletesen, térképek segítségével írjuk le a csata kiváltó okait és menetét, fényképekkel, technikai rajzokkal táblázatokkal mutatjuk be a részt vevő hadihajókat, az erőviszonyokat, a veszteségeket és a következményeket.
   
   Oldalszám (első és hátsó borítóval, szennycímlappal együtt): 128
   Formátum: fekvő B5-ös
   Képek száma: 108 db (ebből 26 színes, 82 fekete-fehér, ebből 5 térkép, 10 tervrajz)
   
4. Hadihajóval a világ körül – A „Kaiserin und Königin Maria Theresia”:
   A Monarchia első modern páncélos cirkálója ma már igazi „masztodonnak” tűnik: a modern hajók között igazi őskövület vaskos csataárbocaival, meredek ívbe hajló döfőorrával, erkélyes tüzérségével: egyedi formái nemcsak szokatlanok, de a tekintetet is egyből magukra vonzzák. Külön öröm, hogy nemcsak a hajó külleme, de a története is egyedi. 1893-as felépítése után részt vett az 1895-ös krétai polgárháború békefenntartó tevékenységeiben. Kevesen tudják, hogy a békefenntartás – a harcoló felek elválasztása szükség esetén bármelyik rendbontó fél ellen bevethető, egyébként semleges fegyveres alakulatokkal – magyar találmány: Az Osztrák–Magyar Monarchia Caneába irányította a Pireuszban tartózkodó „Kaiserin und Königin Maria Theresia” cirkálót és egy torpedórombolót. A két hajó az osztrák–magyar konzulátus védelmére partra tett harminc matrózt. A szakasz egy részét azonban Pintér Gyula krétai konzul önhatalmúlag kordonszolgálatra rendelte, hogy elválassza Canea török és görög negyedét, s ezzel megkezdte a modern kori történelem első békefenntartó misszióját. A hajó későbbi története is jórészt a békefenntartáshoz kapcsolódott. 1898-ban a „Maria Theresia” Ripper Gyula parancsnoksága alatt Kubába hajózott, hogy a spanyol-amerikai háborúban a helyi osztrák-magyar kolónia és a külképviselet érdekeit védelmezze és visszatartsa a harcoló feleket a túlkapásoktól (az akcióval a Monarchia majdnem afrikai gyarmatot is szerzett magának). 1900-ban ez a hajó is részt vett a kínai bokszerlázadás elfojtásában, majd hosszas átépítések után 1911. április-május folyamán a forrongó Számoszra látogatott, amelyet nem egészen egy év múlva vérbe borítottak a görög felkelők. A világháborúban mint kikötői őrhajó tevékenykedett, 1917-ben azonban leszerelték és lakóhajóvá alakították a Monarchia kikötőiben állomásozó német tengeralattjárók tisztjei és legénysége számára. 1920-ban, Olaszországban bontották le. Könyvünk a hajó önmagában is kivételesen érdekes karrierje mögött azonban a történelmi összefüggéseket is bemutatja. Kordokumentumok – köztük az eseményekben részt vevő magyarok korabeli beszámolói – segítségével pedig még közelebb hozza a mai kor olvasóihoz az Ausztriával közös magyar nagyhatalmi lét hétköznapjait.
   
   Oldalszám (első és hátsó borítóval, szennycímlappal együtt): 229
   Formátum: fekvő B5-ös
   Képek száma: 172 db (ebből 34 színes, 138 fekete-fehér, ebből 13 térkép, 22 tervrajz)
   
5. A „Drache”-tól a „Tegetthoff”-ig – A Monarchia első páncélos hajói:
   A világtörténelem része az egykori Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének és hadihajóinak története, amely valaha az Adria egyik legerősebb flottája volt. A mai Magyarország területe viszonylag messze esik a tengertől, így szinte teljesen feledésbe merült az egykori Tengermellék, az ódon kikötők, illetve az Adria romantikája, a tengerészélet, a hajós kalandok emlékei. Sorozatunk ezt a világot idézi fel. Bemutatjuk az egykori hadihajókat, egy-egy típust, osztályt. Ismertetjük a hajók történetét, technikai adatait, típusrajzát és minden kötetben egy-egy hajó modellépítésre is alkalmas részletes tervrajzát, de bemutatjuk az adott kor történelmi hátterét, lényeges eseményeit, és az érdekes tengerésztörténeteket, anekdotákat is.
   
   Oldalszám (első és hátsó borítóval, szennycímlappal együtt): 273
   Formátum: fekvő B5-ös
   Képek száma: 199 db (ebből 38 színes, 161 fekete-fehér, ebből 1 térkép, 45 tervrajz)
   
6. Sorhajóból páncélos – A „Kaiser”hadihajó története:
   Ausztria-Magyarország modern hajóhadát még csak-csak ismerik az emberek. A látványos fejlődést megalapozó megelőző – átmeneti – korszak hajóiról azonban még csak nem is hallottak. Pedig a Habsburg Birodalom ebben az időben vált harmadrendű tengerészeti hatalomból erős másodvonalbeli hatalommá. Ebben a korszakban jelennek meg a Monarchiában a világ többi fejlett hajóhadában is megtalálható korszerű hadihajó-típusok. Ezek közül az egyik a „Kaiser” sorhajó. Eredetileg öt testvérhajóval készült volna, végül ez lett az egyetlen egység, amelyik felépült. 1860-ban bocsátották vízre. Az 1864-es porosz-osztrák-dán háborúban egy osztrák köteléket vezetett az Északi-tengerre, ahová azonban a döntő júliusi helgolandi csata után – késve – érkezett meg. Az októberi békekötésig a hajóforgalmat biztosította a dán támadások ellen. Két évvel később pedig Tegetthoff admirális kötelékében részt vett az olaszokkal vívott lissai ütközetben. 1869-74 között páncélos hajóvá alakítják át. A1902-1920 között lehorgonyzott lakóhajó. Olaszországban bontották le.
   
   Oldalszám (első és hátsó borítóval, szennycímlappal együtt): 107
   Formátum: fekvő B5-ös
   Képek száma: 79 db (ebből 24 színes, 55 fekete-fehér, ebből 0 térkép, 25 tervrajz)

Brossúra

  Discuss this article on the forums. (0 posts)