Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Ha valaki elmélyed a hajó történetének tanulmányozásában és elérkezik a XVIII. századhoz - amikor megjelennek ezek a típusok - úgy érzi, hogy ebben a kérdésben tökéletes a káosz. A szakirodalomban is csak néhány soros meghatározást található velük kapcsolatban, amelyek többnyire ellent is mondanak egymásnak. Minden további nélkül neveznek például sloopnak egy 1710-ben épült 3 árbocos 16-20 ágyús hajót, pedig 1750 előtt 3 árbocos sloop nem volt.

A Peregrine Galley körül kibontakozott vita, amiben azt állítottam, hogy a hajó a sloop of war osztályba nem helyezhető el vezetett rá arra, hogy magam sem vagyok tisztában sok mindennel és elkezdtem a kérdést tanulmányozni. Megfelelő források hiányában jóformán csak az internet állt rendelkezésemre, ott is javarészt csak az angol nyelvű szövegekkel boldogultam. Mivel azonban ezek nem alkottak összefüggő egészet, hanem csak részleírások voltak, úgy kellett mindent mozaikokból összerakosgatni, hibákat, ellentmondásokat kiszűrni, így nagyon sok időmbe telt mire sikerült egy valamire való tanulmányt összehozni. Ebben a cikkben is éppen ezért a Royal Navy történetét fogom alapul venni. Egyébként is úgy látom, hogy az alapvető zavart mindenütt az angol terminológiában szereplő megnevezések jelentik.

A bevezető után térjünk tehát a lényegre.

Fregatt korszak.

A fregatt elnevezés eredete homályos, egy biztos, hogy francia eredetű. A XVII. században a Földközi tengeren fregattként ismertek egy 6-12 pár evezővel felszerelt egyárbocos latin vitorlás kishajót. Később a francia kalózok könnyű, gyorsjáratú hajóit nevezték fregattoknak. Nehezíti a kérdésben a tisztán látást az, hogy a szakirodalomban sok helyen minden kereszt vitorlázatú, háromárbocos hajót fregattnak neveznek. Van ahol még a XVII. századi galleonokat is. Ez bizony anakronizmus, abban a korban ezt az elnevezést nem használhatták, mert mint fogalom sem létezett. Nyilvánvalóan a fregatt típusú vitorlázat későbbi általános névhasználati elterjedése miatt van ez így.

  1748 -Később, 1748-ban a fregattok ágyúinak számát 28-ra, a kaliberűket pedig 9 fontosra növelték, a negyed fedélzetre pedig 4 db kisebb löveget helyeztek. Így tulajdonképpen a főtüzérség mennyisége nem változott, csak a kiegészítő tüzérség megjelenésével lett az eredeti hajó 24-ből 28 ágyús.

 1780- Az angolok által Amerikai Revolúciónak nevezett háború alatt bukkannak fel a 36-38 ágyús18 fontos főtüzérséggel a nehéz fregattok. A főtüzérség itt 28 db ágyúból állt, a kiegészítő tüzérség száma 8-10 között volt.

A „ Minerva" 38 ágyús fregatt 1780

 1791- A Francia Forradalom idején megépül az első 40 ágyús fregatt 24 fontos főtüzérséggel, amit továbbiak követnek.

 1794- A növekedésben azonban nincs megállás, a francia fregattok ellensúlyozására 1794-ben 3 db korábban épült 64 ágyús, kétfedélzetes, 3 osztályú sorhajót 44 ágyús fregattá építenek át. Ezek az Anson, a Magnenime és az Indifatigable, melyek fregattként is ezen a néven szerepelnek tovább. Angliában ennél nagyobb fregattok majd csak a következő század folyamán épülnek.

  Mielőtt áttérnék a következő témára szeretném megvilágosítani, hogy miért kell a fregatt típuson belül az igazi, vagy valódi fregatt kategóriát alkalmazni. A valódi fregattok méretükben és felépítésűkben csak az ágyuk számában és elhelyezésében térnek el a kétfedélzetes harmadik, illetve negyedik osztályú hajóktól. A lényegi különbség az volt, hogy a fregattok alsófedélzetén nem, csak a felsőfedélzetén voltak ágyúk, ennek következtében a kisebb fedélzeti terhelés miatt a hajófenéken nagyobb ballasztot hordoztak, nagyobb volt a merülésük is, ezért jobban megdőlhettek. Viharos tengeren, erős széljárásban nagyobb vitorlafelületet használhattak, így gyorsabbak voltak a két ütegsoros hajóknál. Erős tüzérségük viszont lehetővé tette, hogy a náluknál kisebb, vagy velük egyenrangú ellenfeleiket megsemmisíthessék, vagy foglyul ejtsék, gyorsaságukkal pedig a sorhajók elől kitérjenek. Ezáltal tökéletes cirkáló hajókká váltak. A korai fregattok csak egy fedélzettel rendelkeztek, ami közelebb volt a vízvonalhoz, így ezeknél ez az előny még nem alakult ki.

  Itt kell még megtárgyalni a negyedik osztályú hajók helyzetét. Azt tudjuk, hogy a sorhajók 1-3-ik osztályba voltak sorolva, a fregattok meg az 5-6-ik osztályba. Akkor milyen hajók tartoztak a 4-ik osztályba? Erről bizony nagyon ritkán esik csak szó. A kérdésre nem is olyan egyszerű a válasz, mert a besorolás nemzetenként változó. A briteknél a 4-ik osztályú hajó egy átmeneti típus volt a fregatt, és a sorhajó között. Két fedélzettel épültek, ágyúik száma 40-60 között változott. A tengeri útvonalak, távoli gyarmatok partvidékének védelmére, konvoj kíséretre alkalmazták őket azon elképzelés alapján, hogy a fregattokkal szemben tűzfölényük van, így a konvojok védelmére kisebb számban is elegendők lesznek. Mivel azonban azoknál lassúbbnak bizonyultak, a fregattok kitérhettek előlük, kijátszották őket, így tűzfölényük nem érvényesülhetett. A sorhajók ellen a tüzérségük viszont kevésnek bizonyult, így nem voltak valami sikeresek. Többnyire ezeket is fregattnak nevezik, ami szerintem nem helyénvaló. Főleg az orosz flottában szerepeltek a kezdeti időkben nagyobb számmal ilyen méretű hajók, ott viszont a sorhajók 3-ik osztályába tartoztak. A franciáknál más volt a besorolás, náluk a sorhajók után a 4-ik és az 5-ik osztályba a fregattok, a 6-ik osztályba a korvettek tartoztak. A britteknél a harci sloopok nem voltak osztályba sorolva.

Az 1719-es szabvány szerint 14 db épült belőle. Tüzérség elosztása: ágyúfedélzet 22 db 18, felső fedélzet 22 db 9, negyed fedélzet 4 db, előbástya 2 db 6 fontos. Hossza 41m, befogadó képessége 755 burden tun.

A korvett korszak.

 A korvett tipusa szintén Franciaországban alakult ki, párhuzamosan a fregattokkal. A döntő különbség a kettő között az volt, hogy a korvett mindvégig egy fedélzetes maradt és csak fő tüzérséggel rendelkezett, kiegészítő tüzérséggel nem. Ágyúinak száma általában 20 alatt volt. Meg merem kockáztatni azt a feltételezést, amire utalást ugyan nem találtam, hogy ez tulajdonképpen a korai idők fregattjainak fejlődésben megrekedt változata, ami azért következett be, mert szükség volt ilyen kisebb, korlátozottabb alkalmazási célokat szolgáló hajókra is.
Angliában a korvett kialakulásának folyamata azonban nem ilyen egyszerű, itt 1830 előtt korvettek nem léteztek. Feladatkörüket a kisebb, 20 ágyúval felszerelt, 6-dik osztályba tartozó post ship osztály hajói, valamint a harci sloopok látták el.

Post ship osztály

  Pontos fordítását nem tudom. Lehet posta hajónak, de lehet őrhajónak is fordítani. Ezért inkább maradnék az eredeti angol megnevezésnél. Ezek a hajók a hatodik osztályba voltak sorolva. Három árbocuk, kereszt vitorlázatuk, egy fedélzetük volt, fő tüzérségük 16-20 db 6 fontos és 4 vagy 0 db kis méretű „smaller" ( forgótalpas) ágyúból állt, ami kiegészítő tüzérségnek nem igazán nevezhető. Az osztály 1693-tól 1742-ig állt fenn, ezen időszak alatt az ide besorolt hajók semmit sem változtak. Az osztályt 1806-ban újra létrehozták, míg végül 1817-ben végleg megszűnt. Ekkor a meglévő hajókat a sloopok közé sorolták be. Végül 1830-ban a nagyobb sloopokból létrehozták a korvett osztályt. A post ship hajók tulajdonképpen a legkisebb fregattok voltak. A franciáknál valószínű korvett besorolást kaptak volna.

 Ilyen hajók szerepelhettek a post ship osztályban. Konkrét képet, vagy makettet ezen elnevezéssel sehol nem találtam, de úgy gondolom, hogy ezzel a képpel nem járok messze az igazságtól. Nagy tévedés több helyütt a szakirodalomban, hogy ezeket a hajókat is harci sloop elnevezéssel illetik, ami nem igaz, mert ebben az időben csak egy, illetve kétárbocos sloopok léteztek. Ebből a hibából ered a Peregrine Galley helytelen besorolása is. Az NMM (National Maritime Museum) online galériájában is például sloop megnevezéssel szerepel az itt bemutatott hajó.

Hadrendi felépítésük:

Sloop of war osztály (harci sloop)

A hajók vitorlázata a fenti rajzokon látható, az első sloop vitorlázat, a második, ketch vitorlázat, a harmadik snow vitorlázat.
A hajótest formája többnyire olyan lehetett, mint a képen látható hajóé.
A sloop vitorlázat persze később is megmaradt és más célú felhasználásra továbbra is épültek ilyen egyárbocos hajók.

A kép egy 1730-ban épült 20 ágyús ketchsloopot ábrázol.

„Atalanta" 16 ágyús sloop 1775

  Itt azonban egy ellentmondás jelentkezik, ami vita alapot képezett a Peregrine Galley esetében, ahol azt állítottam, hogy 1761 előtt nem építettek háromárbocos harci sloopot. Adatokat találtam arra vonatkozóan, hogy utolsó rendszerbe állított kétárbocos sloop a Grampus és a Viper volt 1746-ban. Az utánuk következő 1763-ban a Swift volt, ez pedig már három árbocot kapott. Közben volt egy hosszabb időszak, amikor az osztály részére nem épültek hajók. Ez megmagyarázza azt, hogy 1761 előtt miért nem beszélhetünk háromárbocos harci sloopról. Ez alapján érthetetlen számomra az 1750-es évszám emlegetése. Az alábbi lista tanulmányozása során ez nyilvánvalóvá is válik. Arról nincs adat sehol, hogy a kétárbocosakat átépítették volna háromárbocosra. A hajótestek mérete ezt valószínűleg nem indokolta.

   A következő változás a hajóosztályban 1779-ban történt, amikor visszatértek a kétárbocos megoldáshoz, és az eztán rendszerbe állításra kerülők többségét már brigg vitorlázattal látták el. A nevük pedig brigg-slopp lett.
Végül 1830-ban a Royal Navy is áttért a korvett elnevezésre és ekkor a sloop of war elnevezés megszűnt. A sloop, mint egyárbocos vitorlázat típus természetesen tovább létezett.

Peregrine Galley:

  Itt szeretném még tisztázni azt a problematikát, amit a hajó építéséről szóló cikkhez fűzött hozzászólásomban elkezdtem boncolgatni. Ez az, ami tulajdonképpen a cikk megírására inspirált. Ott az állítottam, hogy a hajó a története és a felépítése alapján nem tartozhatott a sloop of war kategória hajó közé.

Valóban nem.

A hajó története a következő:

• 1700: Peregrine Galley néven a post ship osztály tagja
• 1714-1716: Átépítik jachtá, a neve Carolina.
• 1733: Átépítik, a neve Royal Carolina
• 1749: Átépítik, a neve Peregrine Galley
• 1761: Elsüllyed

   A hajó 1714-ig a post ship osztályba tartozott. Arról nem találtam semmit, hogy miután megszűnt királyi jacht lenni, hova került, de a harci sloopok közé nem, mert azokról teljes név szerinti kimutatás van, amit itt a kérdéses időszakra teljes egészében bemutattam. Nem kerülhetett vissza a post ship osztályba, mert az 1742-ben megszűnt.

  A cikkben szereplő sloop of war megnevezés tehát hibás. Az építője által bemutatott tervrajz szerint a 22 ágyús, 5-ik o. fregatt megnevezés lenne a helyénvaló. Valószínű, hogy ezen hajók feladatkörében tevékenykedett, valamelyik fregatt osztályban.

 Nagy hasonlóságot mutat a képen látható 1734-ben épült 22 ágyús fregattal, ez tovább valószínűsíti a feltevést, hogy elsüllyedéséig valamelyik fregatt osztályban szolgálhatott.

 Bízom abban, hogy cikkemmel sikerült némiképpen rendszert teremtenem a XVIII-ik századi hajó típusok sokféleségében. Az írásom közel sem teljes, mert a haditengerészeteken kívül ezeknek a hajóknak a megfelelői ott voltak a kereskedelmi tengerészetek hajóparkjaiban is.

 Természetesen nem pontosan olyan alakban és formában, ahogy itt bemutattam. Mivel ez a terület azonban közel sem tart akkora érdeklődésre számot, mint a hadihajóké, most ezzel nem kívántam foglalkozni.

Hajómester

Utolsó frissítés : 2012. szeptember 07. Péntek 21:47

Átlagos értékelés

   (0 szavazat)

Megjelenítve 4 a(z) 4 hozzászólásból