|
4 / 9 oldal
Következő szint: középső ágyúfedélzet építése…
 Nem álltam le, de idő kellett az építéshez. A középső ágyúfedélzet a Victory-n a változatosság kedvéért ismét csak ágyúkat hordoz, szám szerint 30 db-ot. Ezek a lövegek 24 fontosak. Áttértem az alumínium alapanyagra, de ember legyen a talpán, aki megmondja a fekete csőről, hogy miből készült. A lafetta egyenlőre még nyers, itt egyenlőre csak a méretek a lényegesek. Egyébként zárójelben megjegyzem, hogy a CNC-s kapcsolatom is elnagyolta a csövek végét - a tulipán részt.
Az enyhén kúpos csövet ráhúzott plusz műanyag csővel rendes tokmányba is be tudtam fogni, és mivel alumíniumból készült, faesztergályos megoldással is tudtam esztergálni az alumíniumot. Az esztergályosok ugyan kinevettek, de esetleg ha valakinek mester darab kell öntőformához – ez az infó jól jöhet. A válogatott festett sörétekből vannak az ágyúgolyók.
A képen látható hátsó részen a tiszti kabinok is láthatók. Az érdekesség az, hogy ezekben a kabinokban nemcsak ágy, meg egyebek voltak, hanem egy-egy ágyú is. Harc esetén a válaszfalakat fölhúzták a fedélzeti gerendákhoz, minden mást eltüntettek, így az ágyúknak elég hely jutott.
Ennél a résznél megint csak kompromisszumot kötök: ezek az ágyúk bent lesznek a hajóban, de parkolnak a fal mellett. Indokolnám ezt azzal, hogy elég mutatós ez a tat rész, és hátha nem kell valamennyi ágyú az ellenség elriasztásához..
 Ezen a képen jól látható, hogy a csörlő milyen részekből tevődik össze. Itt már csak egy körbecsiszolás van hátra, és lehet festeni az árut.
A Victory-n a hátulsó csörlő piros-fekete színű volt, míg az elülső natúr fa – biztos így könnyebb volt megkülönböztetni.
 A képen látható a hajó konyhájának legfontosabb tartozéka: a tűzhely. Igen robosztus darab, igaziban kb. 1,5m x 1,5m helyet foglal. Érdekessége, hogy a kéménye felőli oldalon nyitott tűztérnél grillezni is lehet, de a grill-nyársat forgatva egy láncos áttétellel a kéményben lévő ventillátort is tudták hajtani. A tűzhely alatt természetesen kőlapok vannak, nehogy a szakács okozzon tüzet főzés közben.
Másik érdekesség: a kipufogó-szerű toldat nem más, mint vízlepárló – vagyis a konyha főzés közben képes volt ivóvizet készíteni!
 A konyha egyébként az előárboc mögött kapott helyet, a hajó középvonalában.
A hasábos részek fából, az összetartó vasalások, a lábak kartonpapírból vannak. A csavarfejek gombostűből, a fülek és a grill- tengely drótból készültek.
Itt a grill felőli oldalon hátrafelé lesz még egy kis konyha fülke, de teljesen a tűzhely mögött, ahol serénykedhettek a szakácsok.
850 embert etetni azért nem kis teljesítmény lehetett…
 Konyha a helyén, első csörlő a helyén, némi muníció is van a rácsok mentén. Most változtattam az építési sorrenden: először beépítek egy fedélzet-tartó gerendát, majd legyártom az ezt tartó könyököket – így pontosabb lesz a könyök kialakítása, és kevesebbet kell utólag csiszolni. Az ágyúkat így is aránylag könnyen be lehet majd építeni. Ami nehezebb lesz, az az oldalfalak és a könyökök meg a gerendák fehérre festése. Azt hiszem, kell csinálnom egy hajlított végű ecsetet, meg szükség lesz egy kis tükörre is.
 Kissé hátrébb, ez már a főárboc környezete. Itt kötélbakok vannak, az egyik két szintes, a másik három szintes – azaz már a fölső fedélzeten (kívül) végződik. A majdani kötelek rögzítésére használt rudakat fogpiszkálóból esztergáltam, de nem esztergával, hanem inkább a nagy fordulatú barkács gépben (Dremmel) reszelő segítségével alakítottam ki őket.
 A képen a tat-rész látható (wardroom). Belülről a tiszti kabinok ajtaja, ablaka látszik. Sajnos a finom por mindent jótékonyan betakar, de most nem zavar, mert két megoldásom is van az eltávolítására: van egy erre alkalmas porszívóm kb. 1cm-es gumi szívócsővel, ezzel majdnem mindenhova elérek. A másik megoldás az ellenkező művelet: kompresszor - sűrített levegővel, ez messzebb is hatásos, de biztos hogy mindent jól leragasztottam??
A sűrített levegő majd megmutatja….
 Ezek itt a az általam „utókezelt” 24 fontos ágyúcsövek. Egy rövid furatba hátulra kis drótot ragasztottam, majd másnap a drótból maghajlítottam a kötélszemet a visszafutást gátló vastag kötél számára (a sorban jobbról az ötödik). Ha mind elkészült, mennek a festésre..
A hajó terveit nézegetve megakadt a szemem a főárboc legnagyobb vitorlarúdján. Szép, összetett szerkezet, valóságban több mint 30 méter hosszú! Kedvem támadt esztergálni…
 Három napnyi „ácsolás” után az itt látható végeredmény született. Az igazi vitorlarúd két félből van, melyeket a középső vastagabb 8 szögletű részen látható vasalások fognak össze.
Nálam a vasalások kartonból, ill. réz-drótból vannak – a fekete festés után már szépen mutatnak összeépítve. Ha a vitorlarúd kész, valahogy föl is kellene illeszteni az árbócra – ezért elkészítettem az első tartókötelét. Ez tulajdonképpen egy fix hurok, az árbóc-fejen átvetve.
[2010.05.07]
|
|
|
Hajósnép.hu - TIT HMHE 
(1 szavazat)
Írta: papóca () 2013. március 31. Vasárnap 11:28