Főoldal arrow Cikkek arrow Történelem arrow Admirálisok, kapitányok arrow HMS Victory építése 1:50 méretarányban
HMS Victory építése 1:50 méretarányban PDF Nyomtatás E-mail

Horváth Zoltán, 2009. november 09. Hétfő 22:33

Átlagos értékelés :    (1 szavazat)

Megtekintések száma : 102574    

Kedvenc : 4

Rovat : Cikkek, Építés alatt

Tartalomjegyzék
HMS Victory építése 1:50 méretarányban
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész
6. rész
7. rész
8. rész
9. rész
victory_sm.jpg Van aki nem ismeri a Victory-t? Szerintem nagyon kevesen...
Az angol királyi flotta büszkesége, amely Trafalgar-nál Nelson admirális vezetésével győzelemre vitte Angliát az egyesült Francia és Spanyol flottával szemben. őfelsége ma is szolgálatban álló, teljesen fölszerelt hadihajója (hála az angoloknak) ma is létezik, és megtekinthető a dél angliai Portsmouth-ban.

Több okom is van, amiért a Victory-t makettjét választottam megépítésre

Nagy múltú, hajó volt, amely Angliának nagy fölemelkedést hozott.. Hajós szemmel nézve: a klasszikus vitorlás hadihajók korszakának a vége felé épült 104 ágyús sorhajó az akkori technikai csúcsot jelentette hajózástechnikában, fegyverzetben, stb..

Kedvenc hajóm lett, két éve abban a szerencsében volt részem, hogy családommal eljutottunk Angliába, és mint hajókat szerető ember – természetesen fölkerestem a(z) HMS Victory-t. Felejthetetlen élmény volt… Hazatérésünk után pár héttel elhatároztam, hogy megépítem úgy, ahogy akkor láttam…
Azért egy könyvet vettem még a fedélzeten, amely a Victory történetéről, restaurációjáról és felépítéséről szól..

Van már egy korábban megépített Victory-m (1:98) Constructo készletből, de rá kellett jönnöm, hogy sajnos távol áll az igazi hajótól (pedig elég mutatós darab).

Vettem a bátorságot és nekiláttam az építésnek a könyv, meg a közel 200 fotóm segítségével. A fotókról még annyit, hogy a neten ezrével lehet Victory fotókat találni – ezekből is gyűjtöttem jó néhányat.

A kitűzött cél

A lehető legtöbbet megmutatni az eredeti hajóból – ehhez az 1:50-es méretarány már jónak és még kezelhetőnek tűnik, ezért ezt választottam. Elhatároztam, hogy megépítem az összes fedélzetet a hajófenéktől kezdve belülről is! (lehetőleg berendezve) Semmiképpen sem akartam kimetszett, vagy lyukas hajót építeni, ezért első körben belső kamerákat képzeltem el, amik segítségével láthatóvá lehet tenni az alsó fedélzetek belsejét. Ehhez természetesen belső világítás is szükséges. A világítás megvalósult, a kamerák nem – túl nagy ár lett volna (egy kép – egy kamera). Maradtak a saját fotóim – illetve orvosi endoszkóppal bármikor körül lehet nézni a fedélzeteken.

Bizonyos dolgokban nem ragaszkodtam az eredetiséghez: a könnyebb megmunkálás és munka érdekében fa alapanyagként fenyőből dolgoztam, ugyanis a hajó nagy részben festett. A saját színű fa részeket inkább pácokkal festettem.

Ami még nélkülözhetetlen az építéshez: Gépek és szerszámok.

Egyik barátomtól kaptam egy asztallal rendelkező körfűrészt a nagyobb darabolási munkákhoz. Ennek az 1:10-es „működő makettjét” elkészítettem egy villanymotorból, megy egy 0,8 mm-es, 80mm átmérőjű marótárcsából – a finom darabolásokhoz. Kellett még egy univerzális csiszológép, néhány reszelő, kések, csiszolópapírok, meg a régi kedvencem – kis kézi univerzális vágó, maró, csiszoló masina (Dremmel).

Anyagok

Jó minőségű fenyőgerenda – hulladék (mármint az ácsoknak), válogatott polc-anyag barkács áruházból, némi intarziához alkalmas vékony fa-lemez, réz és vas drótok, gombostű hegyek, és pár km cérna és fonál, kartonpapír, meg a festékek és a pácok. Ha valamit kihagytam, majd később előkerül. ű

Építés - A váz

Mivel a kitűzött célnak a bordás – palánkos építési mód a megfelelő, ezért az első nagy feladat a bordák, a váz elkészítése volt. Készítettem egy sólyát (egy deszkát), kb. 15 csavaros szorítóval, melyekkel a gerincet (később az egész vázat) az összeépítés folyamán stabilan meg lehetett tartani. Erre beméreteztem a bordák helyét. Amíg a váz épült, a hajót ebből soha ki nem mozdítottam.

Nagyító funkciós fénymásolóval elkészítettem a megfelelő mértarányú bordarajzot. Mindig fél bordát készítettem – a párját könnyebb volt a már készről másolni. Hogy ne pocsékoljak sok fát, egy-egy fél bordát 3-5 darabból ragasztottam – a hajlatoknak megfelelően, így kevesebbet kellett csiszolni. Az elkészült borda-párt ezután a gerinchez ragasztottam. Néhány borda elkészültével már egy-egy ideiglenes hosszanti tartó lécet is fölerősítettem kétoldalt – ezek később segítettek a többi borda megtámasztásánál, ragasztásánál.. 30-egynáhány borda után már szépen látszik a hajótest formája.

 

victory_1_1_sm.jpg
 

 

A képen láthatók az ideiglenes lécek, valamint a gerincet rögzítő szorítók. Ismét egy egyszerűsítés – ezek csak a tervben szereplő szerkezeti bordák – a valóságban kb. 3-szor ennyi van. Én megelégedtem ennyivel.. Az így összeállított váz ezután kapott még hosszanti merevítést is – kb. a vízvonal fölött minden egyes bordát a szomszédjához ragasztottam. A belső gerincet és a mellette lévő vastagabb léceket is beépítettem, hogy a váz merevségét fokozzam. Meglepően merev lett.

Palánkozás

A palánkozás előtt a hajótest ívelésének megfelelően a bordák sarkait jócskán meg kellet csiszolni, hogy a palánk-lécek illendően fölfeküdjenek (első körben kívül – később belül is). A palánkozást a vízvonalnál lévő széles dörzsléctől kezdtem a gerinc felé haladva – egyszerre mindkét oldalon. Nem akartam, hogy esetleg a hajótest ragasztás közben elhúzódjon.

Lusta módszert választottam: egész hosszú lécet ragasztottam föl - ahol úgy gondoltam, hogy eddig ér az igazi palánk – ott keresztben bemetszettem a fát. Ez a módszer viszonylag haladós és ugyanúgy mutat, mintha több kisebb darabból készült volna.
A hajlításokról - gyorsan és szárazon – fogóval kézben kb. 5mm-enként finoman megroppantottam a lécet az ívnek megfelelően, és így ragasztottam a helyére. Csiszolás után nem látszik a „durva” megoldás.

Az elváráshoz híven a palánkozással a test még merevebb lett. Milyen lehetett az igazi?

 

victory_1_2_sm.jpg

 

Az ágyúablakok kialakításához készítettem 3 sablont a fedélzeteknek megfelelően – ugyanis fölfelé haladva egyre kisebbek. Mindig a megfelelő sablont palánkoztam „körbe”. Ebben a stádiumban már szépen látszik, hogy hajó akar lenni.

Adódott néhány probléma: a tervek, a vázlatrajzok és a fotók között figyelmesen szemlélve vannak különbségek (nem is kicsik). Ilyenekre gondolok, hogy az egyes fedélzetekhez futnak az ágyúnyílások, ezektől eltérően a dörzslécek, és a dörzslécek helyzete a tatfelépítményhez képest – szóval az arányokra, a találkozási pontokra nagyon ügyelni kellett. Végső támpontként a fotókat választottam, mert azokból akár több látószögből is ellenőrizhető egy-egy kérdéses pont, míg két egyforma rajzot nemigen találtam.

A másik lényeges dolog: belül is passzolni kell a fedélzeteknek, a tatfelépítménynek, mert esetleg egy év múlva az ágyú nem passzol az ágyúnyílásba… Volt úgy, hogy korrigálni kellet 4-5 ágyúnyílás helyzetét, hogy az arányok megfelelőek legyenek. Ettől kezdve én fotó-párti lettem, onnan lestem el kialakítást, arányokat, színeket, meg amit még lehetett.

Miután elkészült a külső palánkozás, alapos csiszolás következett, majd pácolással védtem, nemcsak kívül – belül is. Még egy kenés után szerintem akár úszhatna is. Ezt követően egy kis villamos alapozás következett. A gerincbe süllyesztettem egy csatlakozót, melynek a párja a majdani állványból fog kiállni, így meg lehet táplálni a lámpákat. Mivel a test elég méretes, ezért 3-3 fölszálló ágat alakítottam ki a hajótest hosszában mindkét oldalon. Minden fedélzet síkjában ki réz-fülek állnak ki a belső palánkozásból, ezekhez lehet a lámpák vezetékeit forrasztani.

Most már jöhet a belső palánkozás. Ez szemlátomást nem olyan vízzáró, mint a külső: szellőző rések tagolják, illetve ezen is vannak a külső dörzslécekhez hasonlatos vastagabb elemek – gondolom a további szilárdság miatt. Ugyancsak a szilárdság fokozására van még 8 belső borda is, melyek kb. a vízvonalig érnek, ezen kívül a tatnál és az orrban több kisebb merevítő borda is található még.

 

victory_1_3_sm.jpg

 

A hajófenék ezzel elkészült. A belső palánkozás csiszolását természetesen még a belső bordák beépítése előtt végeztem el, sőt le is festettem. Az első durvább csiszolás után fekete pácot használtam. A második csiszolással nagyrészt kicsiszoltam a felületből a feketét, de azért a résekben, mélyedésekben maradt belőle. Ezután következett a valódi színe - dió jellegű sötétbarna. Az eredmény: egy kopottas, koszos jellegű kinézet, valami ilyesmit szerettem volna elérni. Nem „vadi új” hajót szeretnék építeni, inkább olyat, amin látszik, hogy működik, élnek rajta, koptatják.

2009.11.09., Bubu



   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Utolsó frissítés : 2013. január 15. Kedd 15:18


Olvasók hozzászólása  Hozzászólás RSS küldése
 

Átlagos értékelés

   (1 szavazat)

 

Megjelenítve 10 a(z) 11 hozzászólásból

Hozzászólás nyelve: Magyar (11), English (0)

Írta: papóca () 2013. március 31. Vasárnap 11:28

Írta: papóca 2013. március 31. Vasárnap 11:28

Én csak most csatlakoztam hozzátok. Most akarom elkezdeni a Victory építését, igaz régen/1998/ már egyszer megépítettem-elég jól sikerült. A fő gondom az építés során mindig a palánkozás. Most ezt figyelem és minden hasznos tanácsot begyűjtök. 
Nagyon szép munkát végzel- Le a Kalappal! Sok sikert eredményes munkát kívánok! Mivel éppen Húsvét van Kellemes Ünnepeket Kívánok Neked. Ha lehet és időd engedi a palánk felrakásáról írj részletesebben,-sorrend,-hossz,.hajlítás az orrnál,-tatnál,-lépésenként. Ragasztás.rözítés.toldások. A bordák csiszolása, orrnál és tatnál. 
Azt hiszem egy kicsit túl sokat kérek. de ezekkel nehezen boldogulok!  
Üdvözlettel, köszönettel papóca!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 3 válasz megjelenítése

Írta: wercome () 2013. január 22. Kedd 07:53

Írta: wercome 2013. január 22. Kedd 07:53

Látom, továbbra is nagyon precízen dolgozol a hajódon. 
Azért tudtak valamit a régiek! Ebben a méretarányban már tökéletesen le lehet modellezni a kötélzetet, az oldalkötelek és tarcskötelek olyan stabilan rögzítik az árbócokat, hogy ragasztani sem kell. Csak így tovább!

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Tyrman () 2012. január 04. Szerda 08:27

Írta: Tyrman 2012. január 04. Szerda 08:27

Kedves Bubu Barátom! 
 
Szívesen olvasnék egy cikket erről a fonalas szobrászkodásról. :)

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 3 válasz megjelenítése

Írta: kriszmesz () 2011. január 25. Kedd 23:13

Írta: kriszmesz 2011. január 25. Kedd 23:13

És honnan a lécek? Az összeset magad vágod ki? :upset

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Flamenco () 2010. szeptember 13. Hétfő 23:18

Írta: Flamenco 2010. szeptember 13. Hétfő 23:18

Ahoi! 
Mindig ujra átnézegetem a fotoidat a Vicidröl, fenomenális a részletgazdagságod. Egy megjegyzés az utolso fotohoz, "az emelvény szerü valamihez": valoban ez alatt volt elrejtve a kormánylapát legfelsö része. De miért? A lapát funkciojához nem lett volna szükséges a lapát szárát ilyen magasra felhozni, mert a lapát vizszintes rudja ha jol sejtem 1 vagy 2 fedélzettel lejebb volt. Mire akkor ez a felhosszabbitás? Nos, tudomásom szerint ennek a következö oka volt: elöfordulhatott (volna), hogy a lapát rudja eltörik. 
A lapátnak ebben a felsö részébe is volt egy négyszögletes lyuk faragva. Az esetben, ha az also rud eltört -volna - habár ilyenröl nem tudok - lehetöség volt ebbe a lyukba egy ideiglenes rudat rögziteni. Habár ez nem biztositotta kielégitöen a kormányozhatóságot, mert a kétoldali tiszti kajütök megakadályozták a rud teljes elforgathatoságát, de arra jo volt, hogy legalábbis arra az idöre biztositott valamiféle iránytartást, amig az also rudat kicserélték.  
Hozzá kell tennem, hogy a kormánykerék feltalálása kb. az 1710-es évek táján egy addig soha nem látott, hallott 40-40 fokos oldalirányu kitérését biztositotta lapátnak. A korábban használatos "botkormányos" kormányszerkezettel csak 10-10 fokos eltérést tudtak elérni! Létezik egy angol modell a korai 1700-as évekböl, ahol a kormánykerék mellett, a korábbi botkormány csapágya is láthato. 
Persze a fejlödés ebben az esetben is valosz. lépcsözetesen következhetett be. A régi fajta lapos fartükör egyik nagy hátránya volt, hogy a majd függöleges tükör kormányrudnyilása viharos idöben sok vizet vett fel. Ezen persze megprobáltak azzal segiteni, hogy a kormányrud s a nyilás között egyfajta rugalmas bör tömitést szegeltek fel. Amikor visszatértek a lapos tükörröl az ives tükörre - mint a Vicinél - a tatgerenda fölötti iv - Gillung megoldotta a problémát, azzal, hogy nem egy majd fügöleges tükrön ment át a rud, hanem a lapát felsö része felért a hajótestbe s ott volt a rud beerösitve. Valoszinüleg késöbb jöttek rá, hogyha a lapát felsö részét még tovább felmagasitják, akkor ezzel lehetöséget teremtenek egy segédkormánylapátrud beépitésére.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Flamenco () 2010. augusztus 19. Csütörtök 01:05

Írta: Flamenco 2010. augusztus 19. Csütörtök 01:05

Ahoi Bubu! 
Alakul,mint a pupos gyerek a prés alatt!!! 
Egy tanács a lemezek "oxidálodására" 
Az eredeti lemezek az eredeti hajóknál vörösrézböl ( Kupfer ) készültek. A komolyabb Victory épitödobozoknál is vörösréz lemezeket adnak. A sárgaréznek ( Messing egy kicsit más kémiai tulajdonságai vannak. Mindenesetre a vörösréz lapok a lakkozás alatt is fognak öregedni! Talán hihetelen, de való! Van benne néhány éves tapasztalatom, legalábbis ami a vörösrezet illeti, de azért gondolom, hogy ez a sárgarézre is érvényes. A szép fényes vörösréz lapokat én egy Marabu Selyemfény - [iSeidenmattlack][/i]-al kenem be. Valoszinü, hogy ez más lakkokra is vonatkozik. Pár év után a vörösréz lemezek egy szép egyenletes vörösbarna matt patinát kapnak, a lakk alatt is !!! Ne kivánd, hogy a kémiai folyamatokat fény hatására elmagyarázzam, mert én sem értek hozzá. Kb. 10. éve olvastam valahol, s kiprobáltam, s müködött. 
Ha a lemezeid vörösrézböl vannak, akkor szerintem nyugodtan lakkozd be öket. Ilyen Marabu lakkot meg szerintem otthon is lehet kapni. Nálam a találkozón volt pár üvegecske, de senkit nem érdekelt. Ha kell akkor küldhetek is, vagy viszek, ha szept.-okt.-ben ha ujra megyek vihetek. 
Éppen nemrég kaptam egy felkérést, egy Caldertcraft Victory épitésére. Ami persze nem lesz olyan részletes, mint a tied. 
:)  
Már emlitettem, soha az életben nem épitenék Victoryt magamnak. Föleg nem olyan részletesen, mint a tied! 
De hát mindenkinek a saját vesszöparipája. 
Örülnék ha segithettem. 
Üdv - Flamenco

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Flamenco () 2010. majus 07. Péntek 17:46

Írta: Flamenco 2010. majus 07. Péntek 17:46

Ahoi! 
"Nem bánom a plusz-munkát, mert egy-egy festés után egy nap száradási időt kell kivárnom - ekkor nem illik fűrészelni, csiszolni a por miatt.. " 
Ne haragudj, nem kötekedni akarok, de a száradási idöt sem értem. Én acryllal festek, annak a száradási ideje max. 10 perc, a rákerülö Marabu selyemmattlakké pedig max. 1/2 óra. Milyen festéket használsz? 
Üdv.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Flamenco () 2010. majus 07. Péntek 12:42

Írta: Flamenco 2010. majus 07. Péntek 12:42

Ahoi! 
- "Most változtattam az építési sorrenden: először beépítek egy fedélzet-tartó gerendát, majd legyártom az ezt tartó könyököket  így pontosabb lesz a könyök kialakítása, és kevesebbet kell utólag csiszolni. Az ágyúkat így is aránylag könnyen be lehet majd építeni. Ami nehezebb lesz, az az oldalfalak és a könyökök meg a gerendák fehérre festése. Azt hiszem, kell csinálnom egy hajlított végű ecsetet, meg szükség lesz egy kis tükörre is." - Nem értem, hogy mért nem fested a gerendákat meg a könyököket a beépités elött? Nem lenne egyszerübb? 
- A tiszti kajütök falai tudtommal fehérek voltak. De lehet , hogy a mai Viictoryn nem igy van, nem láttam.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Jordy87 () 2010. március 24. Szerda 19:28

Írta: Jordy87 2010. március 24. Szerda 19:28

Szia! Szép a hajód, jók a leírásaid, remélem még folytatod a hajó befejezéséig. 
Üdv!;)

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Írta: Jozsi () 2010. február 01. Hétfő 21:23

Írta: Jozsi 2010. február 01. Hétfő 21:23

Hát a webkamerás felvételeknél el tudom képzelni a legénységet. Ez a hajó annyira jó, hogy nagyon jó! Remélem nem csak otthon fogod tartani.

 

» Válasz erre a hozzászólásra...

» Az összes 1 válasz megjelenítése

Megjelenítve 10 a(z) 11 hozzászólásból



Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Belépés vagy regisztráció szükséges.

További hozzászólások...



mXcomment 1.0.5 © 2007-2024 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved
 
< Előző   Következő >

www.hajomakett.hu
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett