Main page arrow Articles arrow History arrow Sea battles arrow HMS Victory építése 1:50 méretarányban
HMS Victory építése 1:50 méretarányban PDF Print E-mail

By Horváth Zoltán, on 2009. November 09. Monday 22:33

Average user rating :    (1 vote)

Views : 103074    

Favoured : 4

Published in : Articles, Under Construction

Article Index
HMS Victory építése 1:50 méretarányban
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész
6. rész
7. rész
8. rész
9. rész
There are no translations available

victory_sm.jpg Van aki nem ismeri a Victory-t? Szerintem nagyon kevesen...
Az angol királyi flotta büszkesége, amely Trafalgar-nál Nelson admirális vezetésével győzelemre vitte Angliát az egyesült Francia és Spanyol flottával szemben. őfelsége ma is szolgálatban álló, teljesen fölszerelt hadihajója (hála az angoloknak) ma is létezik, és megtekinthető a dél angliai Portsmouth-ban.

Több okom is van, amiért a Victory-t makettjét választottam megépítésre

Nagy múltú, hajó volt, amely Angliának nagy fölemelkedést hozott.. Hajós szemmel nézve: a klasszikus vitorlás hadihajók korszakának a vége felé épült 104 ágyús sorhajó az akkori technikai csúcsot jelentette hajózástechnikában, fegyverzetben, stb..

Kedvenc hajóm lett, két éve abban a szerencsében volt részem, hogy családommal eljutottunk Angliába, és mint hajókat szerető ember – természetesen fölkerestem a(z) HMS Victory-t. Felejthetetlen élmény volt… Hazatérésünk után pár héttel elhatároztam, hogy megépítem úgy, ahogy akkor láttam…
Azért egy könyvet vettem még a fedélzeten, amely a Victory történetéről, restaurációjáról és felépítéséről szól..

Van már egy korábban megépített Victory-m (1:98) Constructo készletből, de rá kellett jönnöm, hogy sajnos távol áll az igazi hajótól (pedig elég mutatós darab).

Vettem a bátorságot és nekiláttam az építésnek a könyv, meg a közel 200 fotóm segítségével. A fotókról még annyit, hogy a neten ezrével lehet Victory fotókat találni – ezekből is gyűjtöttem jó néhányat.

A kitűzött cél

A lehető legtöbbet megmutatni az eredeti hajóból – ehhez az 1:50-es méretarány már jónak és még kezelhetőnek tűnik, ezért ezt választottam. Elhatároztam, hogy megépítem az összes fedélzetet a hajófenéktől kezdve belülről is! (lehetőleg berendezve) Semmiképpen sem akartam kimetszett, vagy lyukas hajót építeni, ezért első körben belső kamerákat képzeltem el, amik segítségével láthatóvá lehet tenni az alsó fedélzetek belsejét. Ehhez természetesen belső világítás is szükséges. A világítás megvalósult, a kamerák nem – túl nagy ár lett volna (egy kép – egy kamera). Maradtak a saját fotóim – illetve orvosi endoszkóppal bármikor körül lehet nézni a fedélzeteken.

Bizonyos dolgokban nem ragaszkodtam az eredetiséghez: a könnyebb megmunkálás és munka érdekében fa alapanyagként fenyőből dolgoztam, ugyanis a hajó nagy részben festett. A saját színű fa részeket inkább pácokkal festettem.

Ami még nélkülözhetetlen az építéshez: Gépek és szerszámok.

Egyik barátomtól kaptam egy asztallal rendelkező körfűrészt a nagyobb darabolási munkákhoz. Ennek az 1:10-es „működő makettjét” elkészítettem egy villanymotorból, megy egy 0,8 mm-es, 80mm átmérőjű marótárcsából – a finom darabolásokhoz. Kellett még egy univerzális csiszológép, néhány reszelő, kések, csiszolópapírok, meg a régi kedvencem – kis kézi univerzális vágó, maró, csiszoló masina (Dremmel).

Anyagok

Jó minőségű fenyőgerenda – hulladék (mármint az ácsoknak), válogatott polc-anyag barkács áruházból, némi intarziához alkalmas vékony fa-lemez, réz és vas drótok, gombostű hegyek, és pár km cérna és fonál, kartonpapír, meg a festékek és a pácok. Ha valamit kihagytam, majd később előkerül. ű

Építés - A váz

Mivel a kitűzött célnak a bordás – palánkos építési mód a megfelelő, ezért az első nagy feladat a bordák, a váz elkészítése volt. Készítettem egy sólyát (egy deszkát), kb. 15 csavaros szorítóval, melyekkel a gerincet (később az egész vázat) az összeépítés folyamán stabilan meg lehetett tartani. Erre beméreteztem a bordák helyét. Amíg a váz épült, a hajót ebből soha ki nem mozdítottam.

Nagyító funkciós fénymásolóval elkészítettem a megfelelő mértarányú bordarajzot. Mindig fél bordát készítettem – a párját könnyebb volt a már készről másolni. Hogy ne pocsékoljak sok fát, egy-egy fél bordát 3-5 darabból ragasztottam – a hajlatoknak megfelelően, így kevesebbet kellett csiszolni. Az elkészült borda-párt ezután a gerinchez ragasztottam. Néhány borda elkészültével már egy-egy ideiglenes hosszanti tartó lécet is fölerősítettem kétoldalt – ezek később segítettek a többi borda megtámasztásánál, ragasztásánál.. 30-egynáhány borda után már szépen látszik a hajótest formája.

 

victory_1_1_sm.jpg
 

 

A képen láthatók az ideiglenes lécek, valamint a gerincet rögzítő szorítók. Ismét egy egyszerűsítés – ezek csak a tervben szereplő szerkezeti bordák – a valóságban kb. 3-szor ennyi van. Én megelégedtem ennyivel.. Az így összeállított váz ezután kapott még hosszanti merevítést is – kb. a vízvonal fölött minden egyes bordát a szomszédjához ragasztottam. A belső gerincet és a mellette lévő vastagabb léceket is beépítettem, hogy a váz merevségét fokozzam. Meglepően merev lett.

Palánkozás

A palánkozás előtt a hajótest ívelésének megfelelően a bordák sarkait jócskán meg kellet csiszolni, hogy a palánk-lécek illendően fölfeküdjenek (első körben kívül – később belül is). A palánkozást a vízvonalnál lévő széles dörzsléctől kezdtem a gerinc felé haladva – egyszerre mindkét oldalon. Nem akartam, hogy esetleg a hajótest ragasztás közben elhúzódjon.

Lusta módszert választottam: egész hosszú lécet ragasztottam föl - ahol úgy gondoltam, hogy eddig ér az igazi palánk – ott keresztben bemetszettem a fát. Ez a módszer viszonylag haladós és ugyanúgy mutat, mintha több kisebb darabból készült volna.
A hajlításokról - gyorsan és szárazon – fogóval kézben kb. 5mm-enként finoman megroppantottam a lécet az ívnek megfelelően, és így ragasztottam a helyére. Csiszolás után nem látszik a „durva” megoldás.

Az elváráshoz híven a palánkozással a test még merevebb lett. Milyen lehetett az igazi?

 

victory_1_2_sm.jpg

 

Az ágyúablakok kialakításához készítettem 3 sablont a fedélzeteknek megfelelően – ugyanis fölfelé haladva egyre kisebbek. Mindig a megfelelő sablont palánkoztam „körbe”. Ebben a stádiumban már szépen látszik, hogy hajó akar lenni.

Adódott néhány probléma: a tervek, a vázlatrajzok és a fotók között figyelmesen szemlélve vannak különbségek (nem is kicsik). Ilyenekre gondolok, hogy az egyes fedélzetekhez futnak az ágyúnyílások, ezektől eltérően a dörzslécek, és a dörzslécek helyzete a tatfelépítményhez képest – szóval az arányokra, a találkozási pontokra nagyon ügyelni kellett. Végső támpontként a fotókat választottam, mert azokból akár több látószögből is ellenőrizhető egy-egy kérdéses pont, míg két egyforma rajzot nemigen találtam.

A másik lényeges dolog: belül is passzolni kell a fedélzeteknek, a tatfelépítménynek, mert esetleg egy év múlva az ágyú nem passzol az ágyúnyílásba… Volt úgy, hogy korrigálni kellet 4-5 ágyúnyílás helyzetét, hogy az arányok megfelelőek legyenek. Ettől kezdve én fotó-párti lettem, onnan lestem el kialakítást, arányokat, színeket, meg amit még lehetett.

Miután elkészült a külső palánkozás, alapos csiszolás következett, majd pácolással védtem, nemcsak kívül – belül is. Még egy kenés után szerintem akár úszhatna is. Ezt követően egy kis villamos alapozás következett. A gerincbe süllyesztettem egy csatlakozót, melynek a párja a majdani állványból fog kiállni, így meg lehet táplálni a lámpákat. Mivel a test elég méretes, ezért 3-3 fölszálló ágat alakítottam ki a hajótest hosszában mindkét oldalon. Minden fedélzet síkjában ki réz-fülek állnak ki a belső palánkozásból, ezekhez lehet a lámpák vezetékeit forrasztani.

Most már jöhet a belső palánkozás. Ez szemlátomást nem olyan vízzáró, mint a külső: szellőző rések tagolják, illetve ezen is vannak a külső dörzslécekhez hasonlatos vastagabb elemek – gondolom a további szilárdság miatt. Ugyancsak a szilárdság fokozására van még 8 belső borda is, melyek kb. a vízvonalig érnek, ezen kívül a tatnál és az orrban több kisebb merevítő borda is található még.

 

victory_1_3_sm.jpg

 

A hajófenék ezzel elkészült. A belső palánkozás csiszolását természetesen még a belső bordák beépítése előtt végeztem el, sőt le is festettem. Az első durvább csiszolás után fekete pácot használtam. A második csiszolással nagyrészt kicsiszoltam a felületből a feketét, de azért a résekben, mélyedésekben maradt belőle. Ezután következett a valódi színe - dió jellegű sötétbarna. Az eredmény: egy kopottas, koszos jellegű kinézet, valami ilyesmit szerettem volna elérni. Nem „vadi új” hajót szeretnék építeni, inkább olyat, amin látszik, hogy működik, élnek rajta, koptatják.

2009.11.09., Bubu



   
Idézés a honlapján
Kedvenc
Nyomtatás
Küldés levélben

Last update : 2013. January 15. Tuesday 15:18


Users' Comments  RSS feed comment
 

Average user rating

   (1 vote)

 
Comment language: Magyar (11), English (0)

Add your comment
Only registered users can comment an article. Please login or register.

No comment posted



mXcomment 1.0.5 © 2007-2024 - visualclinic.fr
License Creative Commons - Some rights reserved
 
< Prev   Next >

www.hajomakett.hu
Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett