Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

  Röviden a kezdetekről! Már gyermekkoromban rendkívül erősen vonzódtam a hajókhoz. 1965-ben szüleimtől karácsonyra kaptam egy könyvet amelynek a címe a "Történelmi hajók modellezése" volt. Ezzel eldölt, örök szerelemmé vált. Igaz, hogy a próbálkozásaim nem voltak rendkívül sikeresek és a produktum is messze volt az igazán széptől, mégis remek dolog volt alkotni. A Wasa svéd zászlóshajó és a Balthazar Temze folyami vitorlás volt a két hajó amibe "munkaórák" százait belefektettem....

  Aztán jöttek a lányok, házasság, gyerekek, a pénz hajtása és valahogy hátérbe szorult a hobbi. Szép lassan álommá vált, hogy valaha ezt még csinálni fogom, meg is fogalmaztam, hogy majd nyugdíjas koromban... És képzeljétek egyik nap ahogy interneteztem, felvágtam az agyam a hírek olvasása közben és azt kérdeztem magamtól mi a francnak töltök naponta 3-4 órát ilyen sz...rok olvasásával mikor ezt az időt sokkal kellemesebbenn, napi gondokból az agyamat kikapcsoló módon is eltölthetem. Mi lenne ha a már elhalványodott álmom valóra váltanám. Igaz, hogy azóta a műhelyben levő eszközök, szerszámok, barkácsgépek rég nincsenek meg, de szép lassan! És rábukkantam erre az oldalra, megnéztem a tervrajzokat, nagyon sokat olvastam a leírásokat, cikkeket. Mit építsek? Gondolkodtam kit-ben, megnéztem a felhozatalt, legyen kezdetben egy olcsó, néztem is az egyik győri modellező boltban (Constructo kitek voltak az America és a Carmen), de miért adjak ki pénzt nem túl részletgazdag készletért, inkább abból a pénzből amit arra szánnék, veszek szerszámokat, olcsóbb gépeket. Arra gondoltam építek valami egyszerübbet... De aztán nézegettem a terveket (ezen a honlapon) nem, legyen egy igazán szép, még ha évekig is tart. A Mordaunt-ra esett a választásom, jó megépítést biztosító rajzok (az osztályzat a megépíthetőségre 8/10, döntő tényező volt), gyönyörű formák, csodálatos kinézet, nagyon jó szórakozás! 

Így kezdtem. És miért írom le cikkben az építését? Mert arra gondoltam tanulságul megosztom a majdnem teljesen laikus, kezdő modellező gondjait, problémáit, az építés közben előforduló bizonytalanságokat. Másrészt ez egy fórum, ahol minden bizonnyal tanulni vágyók és a profik is jelen vannak. Hát én mindenkitől várok építő hozzászólásokat, kritikát az elkövetett hibákról és a felmerülő kérdéseimre választ. A kérdéseimet azt hiszem feltehetném magánban is a gyakorlott tagoknak, de így ebből mindeni tanulhat aki figyelemmel kíséri. Most 55 éves vagyok, remélem néhány hajó még belefér :)

Napokig a tervrajzot lestem, a rajzok az én rajzolvasási gyakorlatomtól eltérnek és érdekes módon alkalmazzák a szaggatott vonalat. Majd belejövök, nem volt minden kristálytiszta, de arra gondoltam, ha majd odaérek megoldom a problémat. Az eredeti rajzok 1:60-as léptékben készültek. A lakáskörülményeimhez képest egy kicsit nagynak tünt (mindennel együtt 925x745továbbá az olvasgatásaim alapján nem a legszabványabb lépték. Legyen 1:75, így sem lesz pici a hajó 750x600x142. Elő a Photoshopot és a felírt aránypár alapján (60/75=0,8) az átméretezést (resize) 0,8-szorosra állítottam és a kapott tervrajzót új megkülönböztetett néven elmentettem. Ezt végéigcsináltam az összes dokumentációval.

A bordákat 1:1-ben kinyomtattam (egy A4-es oldalra 2 db borda fért), majd ezeket felragasztottam a rétegelt lemezre. (Annyira nem volt szerszámom gépem, hogy karácsonyi ajándékképp én egy Einhell asztali dekopírfűrészt és néhány apróságot (modellező kés, minigyalu, rétegelt lemez olcsón a szabászatból, stb) kaptam. A dekopírfűrész 12 e Ft + szállítási költség volt újonnan, de garanciát nem kaptam rá, az utolsó fillérig megérte, tökéletesen működik és egy befogó adapter is járt hozzá a hagyományos lombfűrész szál befogásához.) 4 mm-es rétegelt lemezen volt a gerinc és az összes borda. A fedélzethez és fartükörhöz méregdrága 1,2 mm-es modellező rétegelt lemezt vettem, erre ugyanazzal az A4-es ragasztásos technológiával felkasíroztam a kivágandókat. Hozzá kell tennem, hogy később rengeteg időt és energiát fektettem be ugyanezeknek a papíroknak a leszedésébe is! Végre nekiállhattam "hajót építeni", kivágni az alkatrészeket. Kezdetben nem volt szép a vágás, de a végére egész jól beletanultam. Aztán csiszolás és csak úgy próbaképp az összeillesztés. Fennséges érzés volt, el is gyönyörködtem a látottakban. Aztán kivágtam a bordák belsejét, összeraktam csak úgy, meg fel rá a fedélzetek és megint gyönyörködés. Az alábbi képek készültek ekkor...

A sok próbálgatásnak meg is lett az eredménye. A fedélzetet meghajlítva be kellett dugnom B-C bordákba és a kivágás helyreillesztése után szétengedni. Sajnos egy borda bánta, eltörött, ezt újra kellett készítenem. Modellező ragasztóval össze is ragasztottam az eddigieket. Tapasztalat: itt még nem szembesültem vele, de a következő hajónál már nagyon fontosnak fogom tartani, hogy valamilyen módon biztosítsam a bordák merőlegességét a gerincre, amíg az egész építmény merevvé nem válik. Sajnos nem sokkal később a pontatlanság, jobban mondva a következő művelet (merevítőlécek) elvégzése után minimálisan kijött a váz a szimmetriából.

A következő lépésként a hossz merevítő léceket szabtam és próbáltam behajlítani a bordák hornyaiba. Fenyő lécek álltak rendelkezésemre amiket hosszas küzdelem után sikerült beragasztanom. Eléggé el nem ítélhető módon 0,5 mm-es tekercseléshez használatos rézdróttal huzattam (kötöztem) a helyére száradásig. Ezután jött a hajó orrának a tömör fából való kialakítása, jobban mondva a két fél orré. A két vetületet felrajzoltam a méretileg előszabott vastagságú fenyő anyagra és mindkét vetületbe dekopír fűrésszel a körvonalhoz közel körbefűrészeltem. A harmadik vetületet már reszelővel és csiszolópapírral, valamint Dremel 300 barkácsgépbe befogott hengeres formájú csiszolópapírral (nem tudom mi a neve) alakítottam ki. Majd a ragasztás és az eredmény. Megjegyzem nagyon zavaró, hogy az anyag befoglaló méretét rajzolták vastag kontúrral és a lekerekítést pedig szaggatottal.

A tat elrendezése nagyon sok fejtörést okozott, ellentmondásosnak tartottam a rajzokon látottakat. Próbáltam a neten minél több fotót összeszedni, de egyértelműen nem tudtam eldönteni. Mi is volt a gondom! A rajzon látottak:

Elsőként az orr részhez hasonló módszerrel megcsináltam a tat végét, ami a vízvonal alatt van gyakorlatilag (Reimpimento) a fedélzettel párhuzamos ívet természetesen belerajzoltam és úgy is szabtam. Fúrás faragás, sok meditálás, fénykép nézegetés. Következett a "C" jelzésű hátlap. Kivágtam a megadott befoglaló méretek szerint (persze arányítva, hiszen ez 1:75), majd dekopírral a fedélzet ív, mivel illeszteni kellene "Reimpimentó" felső részére. Már láttam is, hogy az ívekkel elvesztettem a magasságot, a "C" metszeten látható magasság nem jön ki. Vagy a rajz rossz, vagy nem lehet íves az alatta levő. Megint fényképek. Itt az alábbi két interneten talált fotón ívesnek látom, legyen olyan. De ezt már balzából csinálom, mert nem venném a szívemre, ha a keményfából, jóval több munkával elkészítve, újra ki kelljen dobnom.

Utána kivágtam 4-es rétegelt lemezből a "B" jelzésű alkatrészt amire az oldalból kiálló díszes felépítmény kerül majd.Az összeállítási rajz szerint erre a lemezre van ráültetve a tat tükör az ablakokkal, de a fenti jobb oldali ábtán (kitból épülő Mourdant) mőgé van téve. Hogy is csináljam? Rá fogom ülteni. Milyen legyen a "B" jelű alkatrész? Egyenes vagy íves? Végül is arra a következtetésre jutottam,hogy a tat tükör (ami 1,2 mm-es rétegelt kemetből készül, és alább látható) íves alsó része csak egy domború felületre illeszkedhet, tehát ezt hajlítani fogom a fedélzet ívével szinkronban.

Majd a folytatás következik...

Köszönöm wercome hozzászólását, de már ezen a fázison túl vagyok, csak a webre való cikkben tartok itt. Természetesen elképzelésemhez híven ívesre csináltam mindent, A kabintartó rétegelt lemezt "B" összesen háromszor készítettem el mert kétszer hajlítás közben eltörtem, hőlégfúvó segítségével csináltam, nem igazán jött be. Felragasztottam azokat a fedélzeteket amiket már lehetett és kell a továbblépéshez. Nagyon egyszerűen és egyáltalán nem elegáns módon rövid támasztólécekkel, hogy legyen mihez ragasztani a betűzhető ágyuk tartóelemeit, amik a fedélzet alatt vannak. Néhány kép ezekről:

A hajó hátsó, tömör fábol kialakított részét alul elég bátortalanul munkáltam le, később rájöttem, hogy sokkal jobban "kikönnyíthetem" mint először gondoltam. Ezt palánkozás közben módosítanom kellett mert a palánkok íve túl meredek lett és az utolsó bordát nem nagyon érintette a tömör részre felfekvő palánk.

Nagyon szerszám és géphiánnyban vagyok, meg kellene csinálnom a gerincet és a gerinchez csatlakozó orr részt. A gerincet jobb híján asztali dekopír fűrésszel vágtam ki egy vastagabb keményfa lécből és ugyanabbol a fából van egy kb 8 mm vastag lemezem is. Viszont a kívánt csiszolt vastagság 4 mm lenne. Ezt már képtelen vagyok a kis dekopírommal megcsinálni. Tudom, hogy nagyon nehéz párhuzamosan elcsiszolni a vastagságot, ezért a következő szükségmegoldást alkalmaztam.

Kivágtam a megfelelő formát a dekopírral és csiszoltam az élszalagot szép finomra. Kivágtam a bordázathoz és a gerinchez használt rétegelt lemezből a negatív formát. Eután belehelyeztem egymásba a kettőt, alulról rögzítettem átlátszó szalaggal a csiszolandó orr részt és nekiestem párnafával és durva üvegpapírral.

Mielőtt szintre értem volna finomabb csiszolópapírokat használtam. Az eredmény pontos párhuzamos alkatrész.

Ugye van egy mondás, hogy valamiből.... nem lehet várat építeni. Arrag gondoltam kellene egy körfűrész, asztali, pici, amivel finoman lehet dolgozni. Mivel az ég világon nincs semmi a műhelyemben amiből körfűrészt lehet csinálni, gondoltam az Einhell már egyszer bevált, legyen a korábbi forrásomból egy kis körfűrész. 10 ezer forint + postaköltség, csak megéri, hiszen hamarosan lécekre lesz szükségem a fedélzet borításához és a palánkozáshoz. Megjött a gép és óriási csalódás. Ez egy kacat! A betét ami a fűrésztárcsát veszi körbe olyan mint a hullámvasút, a mm beosztás az asztal két végén véletlenül sincs szinkronban és párhuzamosan állítani a vezetőlécet csak azt feszegetve lehet beállítani! Egy 100 mm szélességű anyagot még el tudok vele vágni, de egy 20 mm-est, vagy még keskenyebben nem, hiszen folymatosan imbolyog a léc a rossz felületen. A hozzá adott keményfém betétes fűrésztárcsa 4x olyan sok anyagot visz el mint amit nyerni szeretnék. Próbáltam egy kisebb, keskenyebb, finomabb, több fogú tárcsát venni hozzá, de vágni azzal sem tudtam. Kidobott pénz! Talán ha lenyugszom, kidobom a a cső vázat és a ramaty asztalt és vastag rétegelt lemezből csinálok belőle egy használhatót. De ehhez még mindíg semmi eszközöm. Egy volt asztalos barátommal beszélgetve azt az ötletet adta, hogy szerezzek be egy mini szalagfűrészt, valószínűleg jól tudom használni. Einhell valami miatt, nem jött most számításba, pedig piszok olcsón meg tudtam volna venni (17 e). Még gondolkodtam finom körfűrészben, nézegettem néhány "profi modellező márkát" pl. Proxxon, de hát nem sok lehetőségem van ezt a világszínvonalat az otthonomba "csalogatni"! Ha már ennyire benn vagyok az építésben, vitt a vérem, kiszorítottam egy Güde szalagfűrészt, persze a legkisebb, legholcsóbb kategóriát. Nagyon megszerettem és már sokkal szebb szinben látok mindent, mióta ez a fűrészelési lehetőség megvan.

Szóval felragasztottam a gerincre az orr részt. Ennek az illesztése a meglevő ívhez finom csiszolgatással egy egész délutánomat vette el. Nem mintha nem élveztem volna, de lehet, hogy ez másnak gyorsabban megy? Mikor megvolt hozzáillesztettem a gerinc magasító lécet és ragasztottam.

Körülbelül itt tartottam, mikor magánban felvettem a kapcsolatot Szikora Lászlóval alias wercome-val és néhány dologban tanácsot kértem tőle. Azért tőle, mert láttam, hogy építi ugyanezt a hajót és már a gyönyörű faragásai is részben készen vannak, biztosan tud válaszolni a kérdéseimre. Nagyon szívesen segített és átküldött egy fotósorozatot, ahol ezt a hajót egy japán makettező társunk szinte lépésről lépésre dokumentált. Nagyon nagy segítség, köszönöm itt is! ő biztatott ennek a cikknek a megírására is, de aztán mikor publikálta a második részt akkor nekem már nem nagyon volt kedvem nyilvánosságra hozni az én megoldásaim. Nagyon profi, ha még valaki nem nézte volna meg, ne hagyja ki!

http://hajomakett.hu/content/view/762/37/lang,hu/

Egy nagyon fontos dolgot is megbeszéltün Lacival a palánkozással kapcsolatban. ő az egyszeres palánkozás híve és teljesen egyetértettem vele. Aztán mikor az első három lécet felraktam a hajóra úgy gondoltam, ez a gyakorlás a vékony második réteg lesz a szép. Igazából az én ritka bordázatom nem nagyon lehet alkalmas a szép palánkozásra, no meg a gyakorlat hiánya...

Itt tenném fel a kérdést, hátha valaki tud valami megoldást. Hol lehet felhajtani szinfurnért 0,5-0,6 mm vastagságut bükkből? Ez a Győr hihetetlenül nem jár a makettezők kedvében, nem nagyon lehet hozzájutni. Lehet, hogy csak a Budapesti Furnér Művek marad lehetőségnek? Lenne egy javaslatom. Mivel egy kötést fajtánként meg kell venni (ha jól emlékszem 24x 2 m x 0,2 m), álljunk össze 2-3-an és vegyünk két méretet, mondjuk 0,6 és 0,9 mm méretben és osztozzunk meg rajta. Így kevesebb pénzből, többünknek többféle anyaga lesz! Akit érdekel írjon privátban!

Mivel már van fűrész, vettem egy nagyon szép bükk küszöböt a Baumaxban ca. 900 Ft-ért, ennek egy részét vágtam fel a fedélzethez 4x1,5 mm-es csikokra és ebből az anyagból szándékozoztam az alsó palánkozás anyagát is biztosítani. A vágás felülete nem a legszebb, de egy gumitárcsás csiszolókoronggal amit fúrógépbe fogtam, mindkét oldalát lehúztam (majd többet kell csiszolni ragasztás után). Az előfedélzet alsó szintjét, ahol a konyha lesz be kell padlólécezni, mert a későbbiekben nem lehet hozzáférni.

Azért írom le ilyen aprólékosan, mert ezek nekem mint kezdőnek fejtörést és gondot okoztak. Természetesen később majd kevésbé részletesen írom le az építést. Jelen pillanatban az alsó palánkozásnál tartok, ezt az első részt utólagosan írom. Ha utolértem magam írásban azt hiszem belassul a cikk. Ha lesz időm holnap folytatom, de igazából inkább a műhelybe mennék :) 

Utolsó frissítés : 2012. augusztus 30. Csütörtök 06:39

Átlagos értékelés

   (0 szavazat)

Megjelenítve 10 a(z) 11 hozzászólásból