|
1 of 3 Page There are no translations available
A vitorlás hadihajók kategorizálására a Királyi Haditengerészet és elődei egy minősítési rendszert használták a 17. század elejétől, a 19. század közepéig.
A hajókat kezdetben az alapján osztályozták, hogy hány ember kellett a kiszolgálásukhoz, később a kerékre szerelt ágyúk száma szerint.
Kezdeti időszak
Az első lépés az osztályozás bevezetése felé a 15. század végén és a 16. század első felében történt, amikor a flottában a karakkok (így a Mary Rose, a Peter Pomegranate és a Henri Grâce à Dieu) megnevezése a „great ships” (nagy hajó) lett.
A minősítés alapja a hajó méretének, súlyának nagyjából való megbecslése, a legénység vagy az ágyúk száma volt.
Amikor a karakk elnevezés megszűnt és megjelent a 16. század végén az új típusú hajó a galleon, a „great ships” elnevezést hivatalosan kiterjesztették a flotta összes nagyobb hajói-ra.
1. kép
1. kép: „Peter Pomegranate” VIII. Henrik 1510-ben épült 600 tonnás nagy karakkja. A hajót 1536-ban átépítették. Ekkor 185 katona, 185 tengerész és 30 tüzér szolgált rajta, 36 ágyúval és 66 swivellel (forgótalpas ágyú) szerelték fel. Az utolsó említése 1558-ban történik.
A Stuart korszak
Az a formális rendszer, amiben felosztják a flotta hadihajóit és számmal jelölt csoportokba, illetve osztályokba sorolják, azonban csak a Stuart korszak korai szakaszában alakult ki. Az első lista egy ilyen kategorizálásról 1604 körüli időből származik.
Ebben az időben Royal Navy hadihajói négy csoportba voltak sorolva annak alapján, hogy a tengeren hány ember volt szükség a kiszolgálásukhoz.
- Király hajók (a legnagyobb hajók, korábban a „great ships” csoportja) 42-55 ágyúval felszerelve
- Nagy hajók (a többi nagy hajók csoportja) 38-40 ágyúval felszerelve
- Közepes hajók csoportja; 30-32 ágyúval felszerelve
- Kis hajók csoportja; 30-nál kevesebb ágyúval felszerelve
I. Károly király uralkodása alatt ez a négy csoport lesz számokkal jelölve és képezi majd az alapját a későbbi osztályozásnak.
A király hajó most elsőrangú megnevezést kap, a nagy hajó másodrangú, a közepes hajó harmadrangú, és a kis hajó negyedrangú lesz.
Nem sokkal később a struktúrát ismét módosították, a rangot az osztály megnevezés váltja, és további változásként az egykori kis hajókat negyedik, ötödik és hatodik osztályba sorolják.
A korai osztályozás kiindulópontja nem az ágyuk száma, hanem a működéshez szükséges létszám volt. Ez az osztályozás 1626-ban kezdődött, 1650-ben lényegesen módosult az egyes hajókra vonatkozó létszám tekintetében.
Az osztályozás 1660-ban megváltozott, a létszám alapról áttértek a kerekes ágyúk száma szerinti osztályozásra.
Majd Samuel Pepys az Admiralitás titkára felülvizsgálta a struktúrát és 1677-ben lefektette az újat, mint egy "ünnepélyes, egyetemes és megváltoztathatatlan" besorolást. A minősített hajó egy adminisztratív és katonai egység lett.
Az ágyúk száma és súlya határozta meg a hajó méretét, a személyzet létszámát, és így a munkabér összegét és a szükséges készletek mennyiségét.
A besorolás azt is meghatározta, hogy a hajó elég erős-e ahhoz, hogy a sorvonalba beállhas-son.
Pepys eredeti besorolását többször korszerűsítették, így 1714-, 1721-, 1760,- 1782-, 1801- és 1817-ben.
A meghatározó irányzat a fejlődésben, az egyes osztályokon belül a lehető legnagyobb szá-mú ágyú alkalmazására való törekvés volt.
Pepys az első osztályú hajóhoz 90-nél több ágyút rendelt. A másodosztályú 80 vagy több, a harmadosztályú 50 vagy több, a negyedosztályú 38 vagy több ágyúval rendelkezett.
Az ötödik osztályúnak legalább 18 ágyúra volt szüksége.
A hatodik osztályú hajó a kezdetekkor 6 ágyús volt. Ez később 18-ra, majd 24-re nőtt, míg végül 1714 után 20 ágyús alatt a hajók már nem voltak osztályba sorolva.
Az ágyuk száma természetesen a más osztályokban is állandóan emelkedett, így a besorolá-sok időnként módosultak.
Ezeket az Admiralitás az úgynevezett establismentekben határozta meg.
2. kép
2. kép: Az 1610-ben épült 1200 tonnás „Royal Pince” 55 ágyús hajó. Többször átépítet-ték, így 1641-ben 70 ágyúsra, majd 1663-ban 92 ágyúsra. Vízrebocsátásakor „király hajó”, majd első rangú hajó, végül első osztályú sorhajó volt a besorolása. A befogadó képessége közben 1400 tonnára növekedett. 1666-ban veszett oda a második angol-holland háború-ban.
|
|
|
(0 vote)
