2 of 3 Page
Első, másod és harmad osztályú sorhajók
Az első-, másod-és harmad osztályú hajókat sorhajónak nevezték, mert csata esetén egymás mögött, sorban vonultak fel.
Az első és másod osztályú hajók 3 fedélzettel épültek, azaz 3 fedélzeten folyamatosan sorakoztak egymás mellett a nagy kaliberű ágyúk. A fedélzetek elnevezése: lowerdeck, middledeck és upperdeck (alsó, középső és felső fedélzet). Kisebb ágyúk voltak elhelyezve quarterdecken, a forecastlon és a poopdecken.
3. kép
3. kép: 96 ágyús, 3 fedélzetes, 1703-ban épült, 1720 tonnás, elsőosztályú sorhajó
4. kép
4. kép: 84 ágyús, 3 fedélzetes, 1669-ben épített másodosztályú sorhajó.
A harmadosztályú hajók kétfedélzetesek voltak, azaz két végigfutó ágyúfedélzetük volt, a lowerdeck és az upperdeck (alsó és felső fedélzet). Ezeknél is kisebb ágyúk voltak elhelyez-ve a quarterdecken, a forecastlon és a poopdecken.
Voltak azonban kivételek is. 1690-től nagy, 80 ágyús harmadosztályú hajókat kezdtek építeni három fedélzettel, amíg 1750-ben véget ért ez a periódus és a 80 ágyúsokat kétfedélzetesként építették.
5. kép
5. kép: A HMS Ipswich 1694-ben épített 70 ágyús, 2 fedélzetes, harmadosztályú sorhajó.
Negyed, ötöd és hatod osztályú hajók
A negyedosztályúaknak, 50 vagy 60 ágyújuk volt két fedélzeten.1756-ig sorhajóként alkalmazták ezeket. Ekkor már úgy érezték, hogy az 50-ágyúsok túl kicsik a csatasorhoz. A nagyobb 60 ágyúsok azonban továbbra is sorhajónak számítottak. Az újonnan épülőket azonban már 64 ágyúsokra bővítették, de az osztályozásuk nem változott.
6. kép
50 ágyús, 2 fedélzetes, negyed osztályú hajó 1719-ből
7. kép
60 ágyús, 2 fedélzetes negyed osztályú hajó 1735-ből
A haditengerészet a kisebb negyedosztályúakat konvoj kíséretre, vagy zászlóshajónak alkal-mazta a távoli állomásokon.
Az ötödosztályú hajó 1690-ben kétfedélzetes volt 40-44 ágyúval, vagy lehetett másfél ágyúsoros 32 ágyúval, illetve 1690 és 1730 közötti időben 36 ágyúval. A kisebb kétfedélzete-seknél eredetileg elmosódott a határ a negyed és ötödosztályú hajók között.
8. kép
8. kép: 40 ágyús, 2 fedélzetes, ötödosztályú hajó 1685-ből.
A legtöbb ötödosztályú hajó a 18-ik század kezdetén általában másfél ágyúsoros volt ("demi-batterie). Néhány nehéz ágyút szállított az alsó fedélzeten, (ami lakótér, valamint gyakran evező fedélzet is volt), egy teljes ágyúsort hordozott a felső fedélzeten és kisebb ágyúkat a quarterdecken. Az alacsony oldalmagasság miatt, azonban az alsó ágyúablakok nagyon közel voltak a vízvonalhoz, ezért rossz időjárás esetén gyakran lehetetlen volt használni az alsó ágyúfedélzetet. Az ötödosztályú hajókat sose használták sorhajó vonalban.
9. kép
9. kép: Másfél ágyúsoros („demi-btterie), 32 ágyús hajó. A lowerdecken 4 db 12 fontos, az upperdecken 24 db 9 fontos, a quarterdecken 4 db 3 fontos ágyúval. A középen található ablak nem ágyúport, hanem rakodó nyílás céljára volt kialakítva.
A 18 század közepén bevezettek egy új ötödosztályú típust a klasszikus, vagy "true" (igazi) fregattot, amelynek az alsó fedélzetén nincsenek ágyúi. Ágyúsort kizárólag csak a felső fedélzetén hordott, amelyekkel rossz időben is tudott harcolni. Ezek 32, később 36, majd 38 db ágyúval rendelkeztek.
10. kép
10. kép: 32 ágyús, 660 tonnás ötödosztályú fregatt 1757-ből. Fegyverzete: fedélzeten 26 db 12 fontos, a quarterdecken 4 db, a forecastlon 2 db 6 fontos ágyú.
A hatodosztályú fregattoknak lényegében két csoportja volt. Az egyik a 28 ágyús, 24 db 9 fontossal a főfedélzeten és 4 db 3-4 fontossal a quarterdecken, a másik csoport a „post ship”(hajó után) 20-24 közötti ágyúval. Ez utóbbiak túlságosan kicsik voltak ahhoz, hogy hiva-talosan fregattnak tekintsék őket, habár bizalmas stílusban gyakran ebbe a csoportba sorol-ták ezeket is.
Parancsnoka a „post-capten” volt, aki a legalacsonyabb tiszti rangot viselte a flottában. A hatodosztályú kisebb méretű fregatt általánosan használható volt konvoj kíséretre, vámblo-kádra, üzenetek közvetítésére, cirkáló feladatokra.
11. kép
28 ágyús, hatodik osztályú, 586 tonnás fregatt 1763-ból
12. kép
20 ágyús, hatodik osztályú, 280 tonnás "post ship" 1715-ből
Osztályon kívüli hajók
Az osztályozási rendszer nem kezelte a hatodik osztály alatti hajókat. Ezek voltak az osztályon kívüliek. A nagyobb osztályon kívüli hajókat általánosságban „sloop” néven ismerték. Ez a kifejezés azonban egészen zavarba ejtő a nagyobb osztályon kívüli hajóknál, különösen olyankor, amikor ilyen finomításokkal találkozunk, hogy "ship-sloop", "brigg-sloop", "ketch-sloop","sloop-of-war" (a tengerészeti kifejezésmódban a „sloop” csak általánosítás volt), vagy „korvett” (ez egy francia elnevezés, amit a brit tengerészet csak 1840-ben vett át).
Technikailag a „sloop-of-war” kategória elméletben tartalmazott minden osztályon kívüli hadihajót, ideértve később a bombázó és gyújtóhajókat is.
A napoleoni háboruk idején a Royal Navy 400%-al növelte a szolgálatban álló sloopok számát, mivel nagy számban kellettek ezek a kis hajók konvoj kíséretre, a privateerek ellen és zsákmányolásra.
13. kép
13. kép: 16 ágyús, 300 tonnás slop-of-war, más elnevezés szerint "ship-sloop" 1775-ből. A teljes vitorlázatú sloopokat nevezték így.
14.kép
12 ágyús 140 tonnás "ketch sloop"1752-ből
15. kép
18 ágyús "brigg-slop" a 19. század elejéről
16. kép
16. kép 18 ágyús hadi cutter a 18. század végéről.
Az ágyuk mérete a hajók méretével együtt csökkent. Például egy elsőosztályú sorhajó alsó ütegsorában 24-32 fontos ágyúk álltak, egy cutter fedélzetén pedig csak 3-4 fontosak voltak.
|
|
|