3 / 3 oldal
Osztályozás az ágyúk száma alapján
A fa kerekeken mozgatott, hosszú csövű, elöltöltős ágyúk határozták meg a hajó osztá-lyát. Nem számolták a kisméretű forgótalpas ágyúkat ("swivel") és más kisebb fegyvereket.
Gyakran volt különbség a hajó által hordozott és az osztály által előírt ágyúk száma között.
Példa erre a HMS Cynthia, amely 18 ágyús konstrukció volt. A besoroláskor ezt csök-kentették 16 db 6 fontos ágyúra, végül felszerelték 14 db swivellel.
A hajókon voltak más fegyverek is, amelyeket nem számították be az osztályozásnál. Ilyen volt a mozsár, a tarack, vagy a csónak ágyú („boat guns”). Ez egy kis ágyú volt, amit a hajócsónakok orrára szerelve, a partraszállások tűztámogatására használtak.
Ilyen volt a carronád is, amit bár használtak, de 1778-ig nem számoltak vele. A carronád 1770 után jelent meg, ez egy rövid csövű és relatíve rövid hatótávolságú ágyú volt fele súllyal, mint a hosszú csövű és csúszdán mozgott. A carronádok általában a felső fedélze-ten, a quartedecken, a forecastlon álltak, néha pedig helyettesítőként, vagy tartalékban vol-tak.
Amikor a carronád kerekes ágyút helyettesített, akkor általában beszámították az osztályo-zásba, de nem mindet és így a hajón meg volt, vagy nem volt meg az osztályozás szerinti ágyú mennyiség, noha az osztályba sorolt hajókon lehetettek 12, 18, 24 vagy 32 fontos carronádok is.
A HMS Armada harmadosztályú hajó például 74 ágyúsnak volt besorolva. Hordott 28 db 32 fontos ágyút a gundecken (alsó fedélzet), 28 db18 fontos ágyút az upperdecken, 4 db 12 fontos ágyút és 10db 32 fontos carronadot a quarterdecken, 2 db 12 fontos ágyút és 2db 32 fontos carronadot a forecastlon, és 6 db 18 fontos carronadot a poopdecken.
A 74-ágyús hajón volt tehát 80 db löveg: 62 ágyú és 18 carronád.
Amikor a carronádok alkották a fő fegyverzet egy részét (vagy néhány esetben az egészet), akkor ágyúnak számították.
Példa a Bonne Citoyenne. Ez egy 20 ágyús korvett volt a francia haditengerészetnél, amit elfogtak a britek, és besoroztak a Royal Navyba, mint 20 ágyús „post ship”-et HMS Bonne Citoyenne néven. Rendelkezett 2 db 9 fontos ágyúval és 18 db 32 fontos carronaddal.
A Royal Navy osztályozási rendszere a napoleoni háborúk alatt
Típus
|
Osztály
|
Ágyúk
|
Ágyús
fedélzet
|
Személyzet
|
Megközelítő térfogat
(burden tun)
|
Szolgálatban
1794
|
Szolgálatban
1814
|
Sorhajók |
1 |
100-120 |
3
|
850 - 875
|
2500
|
5
|
7
|
|
2 |
90-98
|
3
|
700 - 750
|
2200
|
9
|
8
|
|
3 |
64-80
|
2
|
500 - 650
|
1750 |
71
|
103
|
|
4
|
50-60
|
2
|
320 - 420
|
1400 |
8
|
10
|
Fregattok |
5 |
32-44 |
1 vagy 2
|
200 - 300
|
700-900
|
78
|
134
|
6 |
28
|
1
|
200
|
450-550
|
22
|
0
|
Post ship |
20-24
|
1 |
140-160
|
340-450
|
10
|
25
|
Sloop-of-war
|
Osztályon
kívüli
|
16-18
|
1
|
90-125
|
380
|
76
|
360
|
Ágyús
brigg
cutter
schooner
|
4-18
|
1
|
20-90
|
< 220
|
|
|
A Royal Navy 1756 után nem sorolta a kisebb negyedosztályú (elsősorban az 50 ágyús hajókat) a sorhajó osztályba.
Az általános osztályozás ezeket a kisebb hadihajókat konvojkísérő, járőr, vagy mint cirkáló hajókat használta, a kétfedélzetesektől le egészen az ágyús briggekig és cutterekig.
A nagyobb ötödosztályú 40-44 ágyús hajók kétfedélzetesek voltak és így alakilag nem voltak fregattok, habár a napoleoni háborúk alatt épültek már 40 ágyús hajók is egy ágyúfedélzettel a fregatt kategóriában.
A hajó befogadóképességét „burden tun”-ban adták meg. Ezt az alábbi képlet szerint lábban számolták, "k" x "b" x 1/2"b"/94. A „k” a hajó hosszát jelenti az orrtőkétől a fartőkéig, a „b” a hajó legnagyobb szélességét. Ez egy durva megközelítési értéket adott.
Az 1817-es változások
Az osztályozási rendszer 1817 februárban változott. Ettől kezdve minden carronád ágyúnak számított. A korábbi időben a carronád csak akkor számított ágyúnak, ha ágyút helyettesített, (kivéve ha sloop vagy postship fedélzetén a főtüzérséget alkotta), így ettől fogva a carronádokat mindig számolták.
Az 1856-os változások
Az első osztályú hajók ezután 110 vagy még több ágyúval, 1000 fős személyzettel, a másod osztályúak 110-80 közötti ágyúval és 1000 - 800 közötti embert. A harmadosztályúak 80-60 közötti ágyúval és 800-600 közötti személyzettel rendelkeztek.
A negyedosztályú fregatt építésű hajókon 600 - 410 fő, az ötöd osztályú hajókon 410 fő, a hatod osztályúakon 300 fő szolgált.
Más szempont szerinti osztályozás
Az osztályozási rendszer nem csak az osztályba soroltságot adta meg. A vitorlás időszakban az osztályba sorolt hadihajó neve a „ship” volt, ami mindig három árboccal és keresztvitorlával rendelkezett. Az a vitorlás hajó, ami csak egy vagy két árboccal rendelkezett nem volt „ship” és a vitorlás érában nem is nevezik soha annak.
Az osztályon kívüli hajók mind kettő vagy egy árbocosak voltak, snow, ketch, brigg, schooner, vagy cutter vitorlázattal.
Ez akkor is igaz, ha létezett egy kevés számú háromárbocos, kereszt vitorlázatú sloop-of-war, ezeket azonban ship-sloop néven megkülönböztették a többitől.
Szokás volt még, ha egy alacsonyabb besorolású hajón, egy magasabb rangot viselő személy parancsnokolt, akkor a hajót magasabb kategóriába sorolták át.
Erre példa Pitt Burnaby Greene esete, aki „commanding officer” volt a Bonne Citoyenne-en 1811-ben „post capten rangban, ezért a hajó besorolását sloopból áttették post ship besorolásba.
Az osztályozási rendszer vége
Az osztályozási rendszer 1876-ban a Royal Navyban megszűnt, amit az Admiralitás az új rendszerű ágyuk, a gőzhajtás, a vas és acél építőanyag bevezetésével indokolt meg, ami már lehetetlenné tette a hajók erejének csupán az ágyuk száma szerinti megállapítását.
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Rating_system_of_the_Royal_Navy
2012. július 22-én
hajómester
|
Írta: Gateway () 2012. szeptember 07. Péntek 19:14