|
Nagy híve vagyok a mindenféle praktikus segédeszközök készítésének. Ezekkel sokszor könnyebbé, egyszerűbbé tehetjük a munkánkat. Egyszer kell csak legyártani és utána sokszor használhatóak. Ezzel a rögzítő szerkezettel a fedélzeti rácsok keretének összeragasztását könnyíthetjük meg. A szorító jól tartja a kis fadarabokat, amíg megköt a ragasztó. |
|
Utána összeillesztve a két felet készre ragaszthatjuk a keretet is. |
|
A keretekbe bekerültek a rácsok is. |
|
Az összeragasztott rácsok széleit maróval körbemartam, a felső síkját enyhén domborúra csiszoltam, majd az egészet erősen higított dió páccal átkentem. (Szeszes pácot használok, mert ez nagyon gyorsan párolog és így nincs ideje annyira megdagadni a szépen felcsiszolt fa rostjainak.) |
|
Közben elkészültek a fedélzeti ajtók is. |
|
Készítettem két vízpumpát is. |
|
Valamint egy kompasz szekrényt (szép fényes réz gombokkal) és egy fel és oldalra nyitható fedélzeti lejárót is. |
|
A horgonykötél fel csörlőzéséhez vízszintes kötélcsörlőt használtak. Ennek az elkészítéséhez meglepően komoly gépekre volt szükség. (Eszterga, és marógép osztófejjel.) De aztán végül elkészült ez is. |
|
Az árboc előtt elhelyezkedő kötélfogó pad, a kötélfogó szegekkel. |
|
A kormánylapát a zsanérokkal. |
|
Az árbocot és a sudár szárt is természetesen diófából esztergáltam. |
|
A gaffrúd és a bummfa is dióból készült, csak az elkészítés után ében páccal feketére színeztem. |
|
A vitorlarudak, a kitolható szárnyvitorla rudakkal. |
|
A főárboc után az orrárboc elkészítése következett. Itt még nyers lecsiszolt állapotban látható. |
|
Ezután egy nagyon aprólékos munka következett. Az ágyúk lafettáinak oldalait kimartam, majd fűrészgéppel felszeleteltem. A tengelyvégek és a kocsi kerekek esztergálva lettek. |
|
Az ágyú kocsik összeállításához újabb segédeszközt csináltam. Ezzel könnyen be lehetett állítani az oldalak összetartását. |
|
Beragasztva a tengelyek. |
|
Egy ágyú kocsi készen. |
|
Ennyi minden részből áll össze egy ágyú. |
|
Nyolc darab négy fontos ágyú 1:48-as méretarányban. |