Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Ez az utolsó hozzászólásom a témához, valamint befejeztem a róla való fórumozást is, valóban, akit érdekel, elolvassa és eldönti. A tudomány a tudósok dolga. Attól pedig, hogy a tudósok feltevési nincsenek közvetlen bizonyítva, egy laikus állításai még tálvolról sem lesznek egyanragúak azokkal. 
 
Az én ismereteim széles körben bővültek az elmúlt héten, remélhetőleg kérdésekre is választokat fogunk kapni hivatásosoktól, de azokat majd cikkeben közlöm, hiszen itt úgyis mindegy, hogy mit írok, milyen bizonyítékokat rakok ide, a szobatörténelem azonnal rámcáfol. 
 
A tudós azért tudós, mert tudja, hogy nem tévedhetetlen. Ez az én konklúzióm.

Irtam néhány gondolatot a témáról a fórumba

Aki a roncsok rekonstruálása iránt érdeklődik, itt egy kimerítő munka, szerintem igen érdekes, jól mutatja, hogyan kell ...-ból várat építeni. Ez egy 1500 körül elsüllyedt portugál hajó, részletesen nem néztem meg, viszont kiválóan illusztrálja a roncskutatás és a rekonstrukció korántsem egyszerű folyamatait.

Kedves Tagok! A hozzászólásokból törlésre került néhány, amelyek NEM a témához kapcsolódtak, valamint felesleges, és szakmaiatlan, személyeskedő hangvételt kezdtek megütni. Szerzőjük többségében én voltam, úgyhogy töröltem őket. Egyébként 2007-ben már eljátszottuk pontosan ugyanezt a vitát, akkor se lehetett mit kezdeni a tudományos álláspont és az egyedi elképzelések egyeztetése területén. Amit most hozzá tudunk rakni szakmailag a korábbi dolgokhoz, azt hozzárakjuk.

Irtam a Texasi Egyetemnek, pontosabban az egyik intézetének, az INA-nak (Institute of Nautical Archeology), innen nagyon sok publikáció kerül ki, és folyamatos a kutatás. Kíváncsi vagyok, válaszolnak-e. Addig is ajánlok olvasásra néhány érdekes cikket. 
A hajóroncsok listáját megtalálhatjuk itt és itt, az elsőben táblázatos formában felsorolva, hogy melyekre milyen, a keravellára jellemző tulajdonságok állapíthatóak meg. A két legrégebbi, a Ria de Aveiro A, és a Corpo Santo roncsok valóban kerek tattal épültek, egyik a 14. szd-ban, másik a 15. szd közepe táján. A 16. szd. elejéről is vannak roncsok, mindkettő lapos tattal. Ha elolvassuk ezeket a műveket, látható, hogy a lapos tatkiképzés elsődleges okaiként a kisebb merülést, jó manőverezhetőséget, könnyebb építhetőséget és nagyobb sebességet említik. Akármelyikben. Érdemes még elolvasni ezt, az Európán kívüli 16. szd.-i hajózás fejlődésével foglalkozó cikket. A cikkek egyébként egy 1998-as konferenciáról származnak, ekkorra már világos volt a karavellák eredete és fejlődéstörténete.  
 
Kiemelném a cikkből a következő részt: "It has been suggested that the transom stern of the ghanjah is an example of the Arabs copying the characteristics of Portuguese vessels when they arrived in the Indian Ocean at the beginning if the 16th century. This is a typical example of a cross between poor scholarship and Eurocentric thought. The fact that Chinese ships with transoms had sailed the Indian Ocean long before the Portuguese and that the first illustrated maps of the Portuguese show local vessels with 
transoms is largely ignored." Magyarul: "Az a korábbi feltételezés, hogy a ganja lapos tatját az arabok az Indiai Óceánra a 16. szd. elején megérkező portugál hajókról másolták, tipikus példája a gyenge minőségű tudománynak és az Európa-centrikus gondolkodásmódnak. Azt ezt feltételező kutatók rendre megfeledkeznek ugyanis arról a két tényről, hogy lapos tatú kínai hajók jóval a portugálok előtt megjelentek már a térségben, illetve, hogy a maguk megérkező portugálok rajzoltak lapos tatú HELYI vitorláshajókat az elsőként a térségről készített térképeikre." Hát erről ennyit. 
 
Mindenesetre, hajómestertől kérnék referenciákat a következő állításokkal kapcsolatban: 
1. A karavella arab származtatása mára már elavult és kérdéses. 
2. a karavella az európai hajótípusokkal mutat hasonlóságot. 
3. A karavella fejlődéstörténete hézagos, nem nyomon követhető. 
4. A lapos tat nem volt jelen a 15. szd.-ban. 
5. Az arabok mindent másoltak, elképzelhetetlen, hogy bármi hatásuk lett volna az európai hajózásra. 
6. A lekönnyített, kisebb merülésű kerek tatú európai hajók legalább ugyanolyan jó hajózási tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a lapos tatú hajók, ezért a lapos tat alkalmazása aerodinamikai okokkal biztosan nem magyarázható. 
 
Sajnálattal közlöm, hogy a hivatalos kutatási eredmények minden egyes fenti állításnak éppen az ellenkezőjét igazolják. Amúgy a meccs 12 menetes, úgyhogy jó szórakozást mindenkinek.

Zárszóként annyit, hogy a régmúlt idők hajóinak a rekonstruálása hatalmas kihívás, amihez azonban nem kell feltétlenül hivatásos történésznek lenni, mert ehhez autodidakta módszerekkel bárki megszerezheti a szükséges tudást, ahogy Flamenco barátunk is tette. Ennek szép példája az a flamand galleon, ami itt látható.flamand galleon, vagy a Royal Prince építése, amiről sajnos nem nagyon tájékoztat bennünket. Ezekben ha valaki kritizálni akar, az bizony alaposan felsülne. 
Amíg azonban valaki nem rendelkezik ezzel a tudással, addig jobb, ha megmarad a kész tervrajzoknál és legföljebb azok autentikusságával kapcsolatban tesz föl kérdéseket, ami alapján némi módosítások megengedhetők az eredeti koncepcióhoz képest.

Hajómester, Tyrman! Van egy ötletem! Mi lenne, ha megkérdezném a hivatkozott művek szerzőit erről a tatvégződésről? Vannak páran, én is kutató vagyok, szépen elmondom miért érdekel, és hogy irányítsanak már útba, mutassanak forrásokat, hol lehet ennek utánanézni, ui. az általánuk elérhető irodalom nagyon keveset ír erről. Hajómester, mivel a hozzászólások alaps végigolvasása után azt kell mondjam, hogy laikusként veled értenék egyet, engem is érdekelne a téma. Mit szóltok?

A hozzászólásokban kibontakozó kutatási eredmények vs. egyedi elképzelések kérdésében én letettem a voksot, én nem piszkálnám a hivatalos kutatási eredményeket, ahogyan azt korábban már kifejtettem, nincs hozzá kellő végzettségünk, ismeretünk, tapasztalatunk. Nyilván lehet mást gondolni, más véleményt képviselni, csak én ettől óva intek mindenkit.  
 
Ebben a szellemben lenne pár megjegyzésem az eredeti cikkhez, a rekonstrukciót illetően. 
 
A hajók úszási tulajdonságait (gyorsaság, manőverezhetőség, stabilitás) alapvetően meghatározza a hajótest kiképezése és a hajó felépítése. Egy-egy "működőképes" hajó tervrajzára az a jellemző, hogy ha annak megfelelően elkészítenénk a hajót, és vízre tennénk, akkor ott lenne a vízvonal, úszna, nem borulna fel, stb.  
 
Amint belenyúlunk egy tervrajzba, megsértjük a hajó integritását. Ha felépítményeket, vagy egséz fedélzeteket rakunk ide-oda, távolítunk el vagy adunk hozzá, azt nem tehetjük meg büntetlenül: mechanikai szempontból azonnal megváltozik pl. a hajó súlypontja, továbbá a vízvonal (nem csak a magassága, de rosszabb esetben a szöge is az eredetihez képest), valamint ezek egymáshoz képesti viszonya. Amikor tehát egy megbízható tervrajzot módosítunk, tudni kell, mi lesz a hatása a módosításnak. Nagyobb felépítmények eltávolítása - hozzáadása miatt a hosszanti súlyeloszlás változhat, egész fedélzetek ki-be rakásától meg olyan mértékben mozdulhat a vízvonal és a súlypont, hogy a hajó stabilitása kérdésessé válhat. Nagyon-nagyon óvok mindenkit, hogy ilyen módosításokat hajtson végre meglévő rajzokon, mert az eredmény ugyan leshet egy esztétikus hajó formájú dolog, de a valósághűsége romokban fog heverni, még az sem biztos, hogy egyáltalán képes lenne úszni.  
 
(A rekonstrukció ezen a szinten sokkal több tudást igényel. Itt megvédeném a saját munkámat, az Eendracht-ot, ott én meglévő tervrajzból és dokumentumokból dolgozom, amelyek pontosan rögzítik a méreteket kb. "az utolsó szögig", tehát nem kell "ötletelnem" a tervezés során, csak betartani az utasításokat és ellenőrizni az eredményt meglévő munkákhoz hasonlítva. Ha bármilyen nagyobb eltérést tapasztalok, akkor azt nyilvánvalóan a saját hibámnak veszem és nekiesek még egyszer, vagy 10x, ha kell. Egy fartükör megrajzolása pl. hónapokba telt, és még csak az alakjáról beszéltünk, nem a szerkezetéről. Ez tahát egy olyan hajóra vonatkozik, ami majd' centiméterre megegyezik egy ismert tervrajzú, dokumentált, reprodukálható hajóval. De mi a helyzet egy karavellával? Az, hogy az az a hajó, amiről a legkevesebbe ttudunk, így ennek a rakonstruálása okozza talán a szakértőknek a legtöbb fejtörést.)

OK, hát nem tudom belinkelni a folyóiratot, továbbra is hulladék ez a szerkesztő. Mind1, a webcím: 
http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291095-9270 
Itt rá lehet keresni a caravel kifejezésre. Az eredmények között talán az első lesz a Santa Clara replika készítése: 
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1095-9270.1992.tb00376.x/abstract 
Megpróbálom mégegyszer belinkelni, hátha.

Na, hátha most működni fog a link. Tehát: Journal of Nautical Archeology