Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Elnezest, de kicsit beleszolok ebbe a "vitaba".

a) A sotet kozepkor kifejezes az angolszasz es nemet irodalombol ered es fokent arra utal, hogy az adott korszak forrasokban es leletekben nem dokumentalt es ami keves rank maradt sokszor tobb kerdest vet fel mint valaszt. A sotet jelzo nem szellemi, hanem regeszeti "sotetsegre" utal.

b) A korszak a 400as evektol, a 900as evekig terjed.

c) az emlitett korszakban a dominans kultura terjeszto civilizacio tenylegesen az arab volt, mely a sajat oskulturajat (sivatagi, pasztorkodo) ugyesen elegyitette a kimagaslo romai (bizanci) kulturaval. Azt mondhatjuk tehat, hogy az arab kultura (ami magaba olvasztotta a meghoditott bizanci teruletek kulturajat) akkor az egyik legfejlettebb volt. A nyugat europai kultura ekkor valoban kategoriakkal elmaradt tole. Azonban fontos kijelenteni, hogy Europa es a keresztenyseg azert hozta be, majd hagyta le az arabot ugy 1100-1500 korul mert sokkal innovativabb es aggresszivabb volt az amugy konzervativ, es abszorbalo arab elleneben. Ennek jo peldajat lehet latni az iber es a sziciliai teruletek kapcsan.

d) ami a hajokat illeti, az europai hajozas ket fo forrasa a normann (eszaki) es a mediterran hajozasi tradiciokbol fakad. A nagy attores a 15. szdban tortent amikor a ketto egyesult, letrehozva a karavella-karakk parost (Portugalok), amely mindket "iskola" jegyeit hordozza (latin vitorlazat, eszaki hajotest formak, etc.) Ezert kicsit ertelmetlennek tartom az arab-nem arab vitat a karavella vagy karakk hajok kapcsan. Mellesleg meg az sem letisztazott, hogy az emlitett harom hajobol (Nina es a Santa Maria kulonosen) melyik karavella es melyik karakk (esetleg mind karavella vagy karakk )

Szoval sem moha, sem hajomester nem irja a "legvaloszinubb" esetet. Valahol kozotte van mint mindig.
Remelem tudtam kicsit segiteni a "vitaban".