Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Hogy a lapos tat miért alakult ki erre is vannak elképzelések, de semmi sem biztos.

Egy ilyen érv az Indiai-óceáni hatás, de itt kérdés, hogy miért csak ilyen későn jelentkezett.

Vannak érvek az mellett, hogy ezzel a hajó befogadóképességét akarták javítani. Ez a latin vitorlás karevelláknál talán el is fogadható, mert náluk a nagy latin vitorla kezeléséhez sok ember kellett, legalább 30-40 fő. Ilyen sok ember részére a kis hajón a legnagyobb gondot az ivóvíz tárolása jelentette, de ha jól megvizsgáljuk a lapos tattal nem növekedett számottevően a befogadóképesség. A keresztvitorla elterjedésével a létszámot akár felére is lehetett csökkenteni, ami már elfogadható volt.

A másik gondolat az, hogy a lapos tatot kialakítani könnyebb, mint a lekerekítettet, de ez sem igazi érv, hiszen a karakkokon és a naokon ez a változás csak a 16-ig század elején következett be, aztán később a 17-ik század elején Angliában újra elhagyták a lapos tatot, noha kivételek később is előfordultak, a lapos tat csak a hollandoknál maradt meg, ott sem a korai formájában.

Egy másik, amit már felhoztam, hogy a hátra néző tüzérség részére akartak kedvező helyet kialakítani, de ez csak a karakkon áljla meg a helyét, mert a karavellán sose volt hátrafelé néző tüzérség, sőt még oldalra néző sem nagyon, mert nem hadihajó volt.

Azt hiszen ez egy olyan fogas kérdés, amit nehéz lesz nyugvópontra vinni, mert a korabeli hajóépítők úgy látszik nem tartották fontosnak, hogy erről bármilyen feljegyzést, vagy indoklást az utókorra hagyjanak, vagy ha hagytak is az elveszett.
Pedig ezzel a módosítással sok ezeréves hagyományt változtattak meg, hiszen a kezdetőktől egészen a 15-ik század végéig az orr és tat-szimmetrikus hajóépítés volt ismert.
Mivel ekkoriban a hajóépítés empirikus alapokon nyugodott, egy ilyen változtatás bevezetése nem mehetett végbe valamiféle központi nyomás nélkül, ezért érdekes, hogy semmi nyoma sehol.