Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Kedves Barátaim!Igaz, a politúrozáshoz nem értek, és lehet, hogy nem is lesz rá módom, hogy megtanuljam, de én is csak azt tudom mondani, ha van egy adott bonyolult feladat - pl. a politúrozás - azt nehéz pontosan, aprólékosan szavakba önteni; szinte lehetetlen írásban tökéletesen továbbadni. Egyszer megkérdeztem egy bácsit, akinek nagyon finom pá_link_ája volt, hogy hogyan kell az ilyet főzni. Úgy nézett rám, mintha nem lennék normális... Ma már tudom, hogy hülye kérdés volt: ezt nem lehet elmondani, vagy leírni adekvát módon, precízen. EZT CSINÁLNI KELL, és majd akkor megtanulja az ember, hogy hogyan kell azt jól és egyre jobban csinálni. Legfeljebb, ha már CSINÁLOD, akkor tudsz hitelesen rákérdezni részletekre, ami neked még nem megy. Tehát nem a szavakon kell lovagolni, meg vitatkozni lényegtelen részleteken, hanem el kell kezdeni valahol a dolgot és majd megtanulod. Biztos vagyok benne, hogy PZ, Viola, vagy Kalóz is így "tanulta" meg a politúrozást.

Imi barátunknak teljesen igaza van . Ezért bátorkodtam 2004.12.18 táján azt írni , hogy műbútor asztalos inasok 2-3 év múlva ( szerencsés esetben ) már tudnak politúrozni. Nekem volt szerencsém néhány örökölt antik bútor darabot politúrozni ( asztalos , vagy nem vállalta , vagy aranyporért készítette volna el ) Csak említem az első darab egy kis méretű dohányzó asztal volt. Egy hét munka után (napi 3-4 óra munka után) olyan ronda volt , hogy az egészet le kellett raskétázni és ujból kezdeni előlről. Pl. a helység hőmérséklete sem elhanyagolható. Tehát vita helyett , hogy is mondta Lenin ucsitsza ucsitsza ucsitsza ! Ha rosszul írtam , ami valószínű ezt nem kell kijavítani !

Apám mindig azt mondja: megmutatja az maga magát!

Végül is azért van ez az oldal hogy a dolgokat megbeszéljük megvitassuk kinek mi a tapasztalata. akár a hobbinkal akár a politurozássdal kapcsolatban. Szerintem nyugodtan tovább lehet vitatkozni a dolgokon és nem kell visszavonulót fujni akár ugy érzi valaki hogy igaza van akár nem. Nem kell megbántva érezni ha valamiben az embernek nincs teljeskörü tájékozódása. Engem ezért érdekelt az egész eljárás mert mint emlitettem rengeteg butort láttam ezzel az eljárással készülni de akkor még nem gondoltam hogy ijen macera az egész. Ezért kérdeztem utánna a dolgoknak és osztottam meg az infot. Amugy még egy infot kaptam ha esetleg saját magam akarom elsajátitani. Ajánlom azoknak is akik tovább szeretnéák bőviteni a tudásukat. A könyv cime : Butorok felületkezelése. Sajna az irot nem jegyeztem meg de majd potolom. Én megvettem olvasom.

Nagyon örülök, hogy olvasod a könyvet a politúrozásról. Kíváncsian várjuk a gyakorlati tapasztalataidat is.

Nem sértődtem meg, csak nem tartom értelmét a vitának. Én a GYAKORLATI tapasztalataimat írtam le, én ugyanis POLITÚROZTAM!ÉS ebben a témakörben tényleg ez volt az utolsó megnyilvánulásom, kivéve ha valaki segítséget kér.

Köszi hogy várod a tapasztalatomat de biztos hogy nem fogom elsajátitani, és nem csak amit idáig olvastam a politurozás bonyolultságából kifolyólag.Szerintem csak akkor érné meg elsajátitani ha azt utánna folyamatosan használod is azt.

Ez a polémia nem fajult volna sértődöttségig, ha nem írásban, hanem személyesen, egy sör vagy kettő mellett hangzanak el a vélemények. Szerintem érik a köv. találkozó...

Csuminak:Ha megengeded, más a véleményem: ahhoz, hogy vki akár a maga mércéjének, akár másoknak megfelelő dolgot alkosson, bizony szert kell tennie olyan tudásra, amit esetleg csak egyszer fog használni. Különösen igaz ez a makett építésben, de szerény 35 éves evilági tapasztalatom alapján az élet más területein is ez a követelmény...

Kedves Csumi!"Az Úr útjai kifürkészhetetlenek" - sokszor jártam én is úgy, egy-egy makett építése kapcsán, hogy azt gondoltam: ilyen problémával soha többet nem fogok találkozni. Aztán csak előkerült a téma újra. Igazából az ember szeme előtt egy cél lebeg: hogy az a hajó, az nagyon szép legyen. Sajnos ez elv az embertől időnként sokat kíván, még olyat is, hogy akár egyszer használatos dolgokat sajátítson el. Ezért is neveznek időnként minket viccesen őrültnek - természetesen a végeredmény láttán.