Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

A kép lemaradt:

Az NMM-ben levő 74 ágyús AJAX:

Szerintem maradhat a név. Amikor az építésen töprengtél, emlékszem Tyrman azt mondta, ilyen néven fregatt nem szolgált a Royal Navyban.
A Kelet-Indiai Társaság hajói között viszont volt egy Ajax nevű hajó. Azt tudni kell, ezek a nagy merchantmanok szinte alig különböztek a hadifregattoktól, sőt voltak közöttük olyan nagyok is, hogy szükség esetén sorhajóként is alkalmazták őket.
HMS Ajax név az tényleg nem lenne helytálló, de hát nem is így nevezi a tervrajz sem és Te sem.
A hajó egyébként teljesen megfelel az 1765 körüli fregatt tipusnak, tehát gyakorlatilag semmi baj vele.
A képen látható 74 ágyús Ajax egyébként egy 3.osztályú sorhajó. A 3. és 4. osztályú hajókat gyakran nevezték fregattoknak, noha valójában nem voltak azok, viszont jókora zavart okoznak ezzel.
A részletekről szóló kérdések minden tervrajznál felvetődnek, persze csak az olyan építőnél, akit minden érdekel és utána jár a dolgoknak.

Szia Hajómester!
Lenne két észrevételem. Az egyik, hogy mi a helyzet az evezőnyílásokkal? A másik hogy, a dörzslécet miért nem futtattad végig a farnál? Én olyan építéseket láttam ahol a farnál a vastagság elvékonyodik. A tatrész valóban nehéz, de ez az egyik legszebb rész! Lassan a nehezén túl leszel. Továbbra is várom a képeket. Jó építést!

Szia csónakos!
Úgy látom, hogy Te egy fantasztikus szakértő vagy, minden problémát tisztán látsz.
Az első észrevételedre, hogy hol vannak az evezőnyílások, az egyszerű válasz az lenne, hogy a tervrajzon nem szerepelnek, de a felvetésedből származó problémát szeretném jobban kibontani.
A fregatt fogalmába akkoriban nagyon sokfajta hajót soroltak be, ahogy erről már beszélgettünk.
Ilyen volt például a fregatt-gálya is.
Ez volt talán a fregatt típus kiindulási alapja. Brian Lavery szép, magyar nyelven is megjelent albumában legalábbis ezt említi.
De már VIII. Henrik hajóhadában is megfigyelhetők hasonló hajók, és voltak ilyenek a Győzhetetlen Armada ellen felvonuló angol hajók között is.
Ezek, ahogy Én látom, a mediterrán érában alkalmazott galleászokat utánozták azzal a lényeges különbséggel, hogy nem építettek rájuk evezőszekrényt és nem latin, hanem keresztvitorlát használtak.
Ez a típus legtovább Baltikumban létezett, ahol a 18. szd-i svéd-orosz háborúkban még jelentős szerepük volt.
De ilyen volt az elhíresült Kidd kapitány (1696) hajója az Adventure Galley is.
A Royal Navyban is szerepeltek még a 18. - szd. elején ilyen vegyes használatú hajók, legalábbis több korabeli modell bizonyítja ezt.
Az Unicorn, ahogy már írtam, viszont az Angliában épített első "igazi" ( True ) fregattok példánya volt, ezekre evezőket már nem raktak.
Ezek kétfedélzetes hajók voltak, de a merülésüket úgy alakították, hogy az alsó fedélzet a vízvonalhoz nagyon közel, vagy éppen az alá került, így oda sem ágyukat, sem evezőket nem lehetett már elhelyezni. A nagy merülés miatt viszont a vitorlafelületet jelentősen növelhették, ezért a korabeli keresztvitorlázatú hajók közül a leggyorsabbak lettek.
Még egy jelentős változás történt, mégpedig az, hogy a tatnál nagyobb lett a merülés mint az orrnál. Ezt többen tervezési hibának tekintik, valójában ez szándékos volt, mert ezzel a kormány hatékonyságát és a hajó iránytartását javították félszél, vagy negyedszél estén.http://galeria.hajomakett.hu/main.php/v/users/haj__mester/Unicorn/ terv1.jpg.html?g2_imageViewsIndex=1 Mindenez kiválóan látható a _link_ alatt látható tervrajzon.
Itt adódik most a következő dilemmám.
A nagy merülés miatt a kormánylapát benyúlik a kapitány rezidenciájába, ezért a kormányrúd nem lehetett az upperdeck alatt, ezt a tervrajz is elve kizárja.
Tehát vagy a quarter deck fölé került, amire több példát is láttam, vagy a kapitány kabinjának mennyezetén fog elhelyezkedni, erre is találtam esetet. Tehát van miről gondolkodni.
A tattükör építésénél a dörzsléc kialakításán sokat gondolkodtam. A rajzból nem derül ki, hogy milyen volt a végződése.
Ha valaki figyelmesen megfigyeli az építésről készült képeket, akkor láthatja, hogy a kezdeti szakaszban a dörzsléc még felkanyarodik, de aztán tanulmányozva más hasonló hajókat, ezt a részt lefaragtam a palánkozás szintjéig.
Lehetett volna úgy is csinálni ahogy Te mondod, de így talán jobban mutat.
Hogy annak idején hogyan építették meg ezt a részt, az sose fog kiderülni.

Szerettem volna egy képet felrakni a fregattgályáról, de nem sikerült csatolni, így most ide kerül.( sose fogom megjegyezni, hogy a szélesség csak 500 pix alatt lehet )

Látható a rajzon, hogy a hajó inkább a Földközi-tengeri galleászt utánozza, mint az atlantikumban elterjedt hajótípusokat.
Az árbocozata is alacsony, hiányoznak a sudárszárak

Felrakom még egy 1702-ből származó fregatt-gálya modelljét is. ( Nagy baj a fórumban, hogy egy alkalommal, csak egy képet lehet feltölteni, de megoldjuk )

Látható itt is, hogy a hajó merülése nem lehetett nagy, mert akkor az evezőkből származó hajtóerő képtelen lett volna hatékonyan mozgatni, de a vitorlafelület sem lehetett nagy, mert az meg felborította volna a hajót.
Ezt az ellentmondást csak a gőzgéppel hajtott vitorlás fregattokkal sikerült megszüntetni, de azok ideje is csak néhány évtized volt, mert a vitorla hamar letűnt.
Vagyis levonható a hajó történetében az a konklúzió, hogy a szél általi hajtás csak önmagában alkalmazható, más meghajtási módokkal kombinálni nem érdemes és nem is volt soha sikeres.

Evezős fregatt...

Eddig álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen is létezett vala...

Szia!
Az érvelésed logikus és elfogadható, de a PANDORA azért okoz nekem fejtörést, mert az evezőnyílások felkerültek az upperdeckre. Ezért ez már talán nem fregatt-gálya. Viszont én sem vágnák nyílásokat. A dörzsléc lehet hogy így szebb. A kormányrúd helyzete jobb lett volna az upperdeck alatt, de valóban közvetlenül az ablak alatt van a nyílása. A quarter deck alatt ésszerűbb lenne az ágyúk miatt. Viszont ha így is lenne akkor a középső ablak csak vakablak a rúd miatt. Ezt viszont Chapman jelzi más rajzoknál és ebben az esetben megváltoztatja a tattükör karakterét. Van erre is példa, a BLENFORD egyik tattükör variációjában a boltíves ablak felső része a quarter deck fölé nyúlik, de ott már nincs zárt tér! Hát ez egy nehéz kostrukciós probléma. Jó fejtörést!

Szia Csónakos!
A Pandorán az evező használatot nem tartom kivitelezhetőnek olyan módon, ahogy a tervrajz megadja. Mindössze 7 pár evezőnyílása van. Az evezők hossza kb.13 m, tehát a szokványos gályaevezők hosszának felel meg, de csak három fő kezelheti, míg ez a sokkal karcsúbb gályákon is legalább 5-6 fő volt.
Ilyen csekély hajtóerő, a nagy, széles, mély merülésű hajótestet szerintem nem hozhatta olyan sebességű mozgásba, hogy kormányozni lehessen. Ezért ez a könyv, legyen bármennyire is ennek a híres sorozatnak a tagja, itt az én véleményem szerint egy helytelen megközelítésből indult ki.
A Blandford kisebb hajó, mégis 18 pár evezővel rendelkezik, a Pandorára legalább 24 pár kellett volna, de ennyinek az upper-decken nem volt hely. Minek akkor ez a pár darab?
A Chapman féle tervrajzokban szerepelnek hajók "privatir fregatt" megnevezéssel. Ezek 18 ágyús egyfedélzetesek, tehát valójában korvettek lennének. Ezek rajzain látható az evezőnyílás, tehát ha az Unicornt is így építik, akkor nyilván itt is szerepeltetné ezeket.
A kormánylapát a kapitány kabinjába épített zárt aknában futott végig, akárcsak az Endeavour vagy a Bounty esetében. Ezért ezeken is középen egy vakablak van. Nálam a tervrajzból ez nem derül, de itt is annak kellett lennie.
Persze a szebb ornamentika érdekében ezt is üvegezni fogom.
Az ablakok felső, ívelt fele is vakablak lesz, mert ez a rész már az quarter-deck fölött van. Ezek tényleg vakablakok lesznek üvegezés nélkül.
A kormányrúdnak az upper-deck fölötti, magasan való kivezetése is szándékosan történt. Az alacsonyan elhelyezett kormány-nyíláson a hátulról érkező hullám beömlött és elárasztotta a hajó hátsó részét. Ha az upper-deck alatt vezetik be a rudat, akkor a kormánynyílás kb. 1 méterre lett volna a vízvonaltól, ráadásul záróaknát itt nem lehetett volna alkalmazni. Megemelésével kb. 2 m-re nőtt ez a magasság és egy függőleges záróaknába kerülhetett. a kormánylapát.
Így ha magas volt a hullám, akkor abban legföljebb megemelkedett a vízszint de nem ömlött be a hajóba.
Persze a kormányrudat ilyenkor az akna tetején kellett kivezetni.
Na de inkább már mutatnom kellene valami ujjat az építésből, mert akkor mindez már látható is lenne.

Szia Hajómester!
Láttam a "kormányoldal" képet! Szépen alakul, jó a színe ez a fekete, világos barna kombináció egész harmonikus képet ad. A díszeket mennyire lehet domborítani, ha papírból készül? Lehet tudni, mivel fested a dörzslécet ?