Így kell fát hajlítani! Egy pohár víz a beáztatáshoz, egy 75 Wattos forrasztópáka, meg egy alátét fadarab. Az egyik léc 1 a másik 2 milliméteres bükkfa. A bükk az egyik legtörékenyebb fa. Vízben áztatva és kellő hőfokra melegítve mégis jól hajlítható.
Ennyi az egész.
Az a vízben főzős módszer az semmire se jó. Amikor kiveszed gyorsan hűl és mire elkezded hajlítani a fa rostjai visszakeményednek és eltörnek. Ráadásul a fa rostjai szétáznak, a száradás is lassú folyamat.
Itt az egész hajlítás alatt biztosítva van a megfelelő hő és az egész munka nem több négy -öt percnél.
A fa hajlítás technolgiai folyamata majdnem ugyan az mint a _meta_llurgiában. A hideg acél a hajlításnál eltörik, ha felizzítják meghajlítható, a kihűlés után pedig az alakját megtartja.
Már sokszor ajánlottam ezt a módszert , de úgy vettem észre nem talált meghallgatásra. Ezért most mellékelek egy képet is.
Még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a palánkozásnál a lécet mindig hajlítsuk egy kissé túl. A két végét pillanatragasztóval, a közbeeső részeket pedig Holzleim ragasztóval rögzítsük, ha nagy a hajlítás a középső ponton is használjunk pillanat ragasztót. A pillanat ragasztónál célszerű a ragasztási felület egyik oldalát ( én a léccel teszem) vízzel megnedvesíteni. A ragasztót azonban mindig a száraz oldalra vigyük fel. Azt tapasztaltam, hogy víz hatására ragasztó azonnal megkocsonyásodik, és a két anyag közötti rést jobban kitölti, így a kötés gyorsabb és biztosabb lesz. Aztán a palánkot meleg vasalóval simítsuk a felületre. A Holzleim víztartalma ekkor gyorsan elforr és a ragasztó 20-30 másodperc alatt annyira megszilárdul, hogy a lécet biztosan tartja a helyén. A palánkozásról szóló könyvek írásának idején ezeket a korszerű anyagokat nem ismerték, ezért azok leírásai már erősen elavultak. Ez a módszer az építést hihetetlenül meggyorsítja.