Hajómester, még egy dolog hiányzik, hogy konkluzív legyen a társalgás: Zavar, hogy a vita elején Mikivel tatfelépítményekről meg keresztgerendákról értekeztetek, mikor a karavella-dau hasonlóság témaköre előkerült. Azt hiszem, hogy Flamencoval együtt ez alatt mi nem az ilyen részeteket, hanem elsősorban a hajótestek alaktani hasonlóságát értjük, azaz: egy karavella 3 dimenziós, pucér testalakja a dauéhoz hasonlít, sokkal inkább, mint a naoéhoz. Ezt a részt tisztázni kell.
Ami a vizsgálat tárgyát képezi ilyen szinten: melyik testalak jobb vitorlázó? Azaz az úszási képességeket vizsgáljuk, merülés, stabilitás, irányíthatóság, sebesség, mechanikai ellenállás deformációval szemben. Ezeket a test alakjából lehet ugyanis látni.
Ebből a szempontból a nao sajna elég lomhácska, gyenge irányíthatóságú hajó, elég nagy merüléssel. Attól, hogy kisebb merülést adunk neki, még nem lesz jobb, sőt, elsősorban a stabilitása csökken, még rosszabbak lesznek az úszási képességei. Ezért mondja Flamenco, hogy ha levered a felépítményeket egy nao-ról, attól nem lesz belőle karavella.
A kérdés, hogyan is miért kerül bele az arab hajó ebbe a képbe, azaz honnan a karavella-dau alaktani hasonlóság? Egyszerű másolás a portugálokról a későbbi századokban? A diskurzusunkból kiderült, az arab hajóépítési tradíció legalább a Perzsa-öbölben még attól is merevebb, mint gondoltuk. Évezredes hagyományokkal épít, szinte változtatás nélkül, legalábbis a kishajók esetében. Ez amúgy még jól jöhet, éppen erre alapotzák korábban a dau leszármaztatást.
Az tudjuk, hogy az arab hajók, dauk jelen voltak a Maghreb térségében (ellentétben a korábbi állításoddal), erről nem egy nyilvánvaló ikonográfiai bizonyíték van. Azt is tudjuk, hogy jelen volt az európai technológia. Azt is, hogy ezt használták az arab területeken, és azt is, hogy a Maghreb népei nem az eredeti, merev iszlám mintát követték a hajóépítés során. Ez legalábbis felveti a lehetőségét annak, hogy a qarib valami olyan fejlesztés legyen, ami ötvözi a két iskola bizonyos elemeit, bárkik is hozták létre magát a típust. Ha megtaláljuk, hogy mit adhatott az arab hajó még az aurópai technológiához, elérkezünk a karavella alapjához.
Erre a kérdésre, habár korábban csak feltételezések, elméletek mentém mozgott mindenki, nem lévén semmi közvetlen bizonyíték, a roncsrégészet és a rekonstrukció 2000 utáni eredményei véleményem szerint választ adnak, meg fogom mutatni, hogyan.
|