A patkányfarokról Marjai után: hivatalos neve Fogásoló- vagy kurtítókötél. A 13-15. században Európa északi vizein alkalmazták először, akkor még a vitorla alsó felén, egy vagy két sorban. Aztán mintegy két évszázadig feledésbe merült, amiben a toldatvitorla megjelenésének is része lehetett. Újboli használatba vételét annak köszönhette, hogy amikor a felsővitorlát bevezették, a toldatvitorla már nem tudta betölteni szerepét. Néhány évtizedig az alsóvitorlán még megmaradt a toldatvitorla, de 1650 táján a derékvitorla felső részén már egy sor fogásolókötéllel szabályozták a vitorlafelület nagyságát. 1680 körül a sort megkettőzték, majd 18-19. század folyamán három-négyre szaporították. 1680-tól az alsóvitorlákra is felszerelték a kurtítóköteleket, itt azonban mindíg csak egy sort kötöztek fel.Már említettük, hogy a kötélsor helyét a vitorlán elöl és hátul egy-egy keskeny vászoncsík felvarrásával erősítették meg. A vászoncsík középvonalán és egyben a vitorla vászoncsíkjainak közepén lyukat vágtak és az ezeken áthúzott fogásolókötelekre mindkét oldalon csomót kötöttek, hogy kicsúszásukat megakadályozzák.
|