A tökéletes herceg - mondhatnánk életműve és egyénisége alapján a portugáliai Henrik infánsra, noha a kortársak nem ôt, hanem a késôbbi II. János királyt illették e hízelgô elnevezéssel. Mi Tengerész Henrikként tartjuk ôt számon, elismeréssel adózva a nagy európai expanzió kezdeti szakaszában játszott, legendákkal is bôségesen övezett szerepének.
A XV. százada nagy fölfedezésekkel záródik be. Ugyanis az a körülmény, hogy a török hatalom a keresztyének elől az Indiába vezető útat majdnem egészen elzárta és ezzel megnehezítette a fűszerek, gyarmatáruk behozatalát, a melyet Európa népei már sokkal jobban megszoktak, semhogy erről lemondani tudtak vagy akartak volna, ezeket arra kényszerítette, hogy más tengeri útat keressenek, a mely Indiába vezet.
A hajózás kezdeti szakaszában az ember jobban ki volt szolgáltatva a természetnek, mint manapság. A hajóút időtartama és biztonsága nagymértékben függött az évszaktól és az időjárástól is. Az elhanyagolt, szabályozatlan folyók gyakran kiöntöttek és inkább közlekedési akadályként, mint közlekedő útként szolgáltak. A vizek partjai sok helyen alig hozzáférhetőek voltak, a kiépített kikötők is jórészt hiányoztak. A vízi közlekedés kezdetleges technikai háttérrel rendelkezett.
Utolsó frissítés: 2007. szeptember 08. Szombat 20:10
Jelentős és nagyrészt láthatatlan tengeri forradalom megy végbe, melynek során a tengeralattjáró a tengeri hadviselés legfontosabb elemévé válik. Évről évre nő a tengeralattjárók és azon haditengerészetek száma, amelyek tengeralattjárókkal is rendelkeznek. A műszaki fejlődés mind több nemzet számára teszi lehetővé e bonyolult hadi szerkezetek gyártását. 1987-ig csak öt ország ( Egyesült Királyság, Franciaország, Egyesült Államok, Szovjetunió, és a Kínai Népköztársaság) haditengerészete üzemeltetett atommeghajtású tengeralattjárókat,1988-ban azonban már India is csatlakozott hozzájuk. Rajtuk kívül Kanad, Brazilia és Argentina tervezi még, hogy a közeljövőben atommeghajtású tengeralattjárót allít rendszerbe. Ráadásul olyan műszaki áttörés jelei is mutatkoznak, amely nem atommeghajtású tengeralattjárók számára is lehetővé teszi, hogy leküzdjék e típusok legnagyobb hátrányát, és huzamossabb ideig üzemeltethessék őket a víz alatt.
Jelentős és nagyrészt láthatatlan tengeri forradalom megy végbe, melynek során a tengeralattjáró a tengeri hadviselés legfontosabb elemévé válik. Évről évre nő a tengeralattjárók és azon haditengerészetek száma, amelyek tengeralattjárókkal is rendelkeznek. A műszaki fejlődés mind több nemzet számára teszi lehetővé e bonyolult hadi szerkezetek gyártását. 1987-ig csak öt ország ( Egyesült Királyság, Franciaország, Egyesült Államok, Szovjetunió, és a Kínai Népköztársaság) haditengerészete üzemeltetett atommeghajtású tengeralattjárókat,1988-ban azonban már India is csatlakozott hozzájuk. Rajtuk kívül Kanad, Brazilia és Argentina tervezi még, hogy a közeljövőben atommeghajtású tengeralattjárót allít rendszerbe. Ráadásul olyan műszaki áttörés jelei is mutatkoznak, amely nem atommeghajtású tengeralattjárók számára is lehetővé teszi, hogy leküzdjék e típusok legnagyobb hátrányát, és huzamossabb ideig üzemeltethessék őket a víz alatt.
Valamelyik nap láttam a Bismarckról és a Hoodról egy ismeretterjesztő filmet. A németek jó kis hajót készítettek, de elfelejtetek valamit, hogy nem a nagyobb tűzerő a lényeg hanem a találati pontosság és a strapaállóság. A Hood az nagyon megjárta a nem pánzélozott hátsó résszel. De a Bismarck is pórul járt. A németek tényleg ilyen hülyék vagy csak tetették magukat? A Bismarckra vadászott az egész britt flotta és elég szép nagy csali volt, mert ha a csatahajót több tucat U-boat kíséri, lett volna akkor ám kacsavadászat rendesen. Ez az én véleményem, de szerintem ez így igaz. Nem igaz, hogy a németek erre nem jöttek rá.
Cikkek 
