A cikksorozat második részében az átalakulás katonai oldalát ismerhetitek meg.
2. rész
A cikk első részében az átmenet gazdasági oldaláról volt szó. Itt a második részben a katonai vonatkozásról szeretnék röviden írni. Mint azt az első részben írtam, a gőzgép a 19. század elején érte el azt a fejlettségi szintet, hogy hajókba lehessen építeni őket.
Utaltam arra is, hogy az 1810-20-as években már rövidtávon vagy partközelben alkalmazták a gőzhajót és a század 40-es éveiben már megkezdődött a rendszeres utasforgalom az óceán két partja között. Katonai vonatkozásban viszont az átmenet kezdete – bármennyire is meglepő – nem volt gyors. A változás maga pedig nem köthető csak a gőzgép megjelenéséhez, hanem összefonódik azzal a törekvéssel, hogy a hadihajókat sebezhetetlenné tegyék az ellenféllel szemben. Lássuk hogy történt ez !A 18. század végére a nagy flották gerincét a fából épült sorhajók (vagy egy modernebb kifejezéssel élve, csatahajók) alkották. Ezek közül a legnagyobbak 100-120 ágyúval voltak felszerelve és vízkiszorításuk elérte az 1200-1800 tonnát. A tengeri ütközetek pedig egy akkor már közel két évszázados taktika szerint zajlottak. Vagyis az azonos sebességű és fegyverzetű hajók, egymás mögött sorban haladva (innen ered a sorhajó elnevezés is), jobb vagy baloldali ütegeikkel harcoltak. Gyakran egész nemzetek léte vagy nemléte függött ezeknek az úszó erődöknek az összecsapásától. Ugyanakkor ezek a sorhajók jelentették a hajóépítésnek azt a fokát is, melyet a fa konstrukció még megengedett. A gőzgép és vele együtt a gépgyártás és kohászat fejlődése aztán alig 20 év alatt véget vetett a fa hadihajók építésének és változást hozott a hadviselésben is. Mint azt fentebb írtam, az átmenet kezdete nem volt olyan gyors, mint a kereskedelmi hajózásban. Az első, vitorlával és gőzgéppel hajtott, hadihajók a 19. század 50-es éveiben jelentek csak meg. Sőt ! 1859 volt az az év, mikor az első jelentős változás történt.Ekkor jelent meg az első „páncélos” hajó, a francia Gloire.Az idézőjel indokolt, mert maga a hajótest fából volt és ezt burkolták be 120 mm vastag vaslemezekkel. Az angolok, akik hozzászoktak ahhoz, hogy a Királyi Haditengerészetnek nincs vetélytársa, kezdetben megdöbbentek. De már egy év múlva vízrebocsátották a Varrior nevű hadihajót (a hajóról egyébként, mely ma múzeum, ezen a címen látható pár kép: www.hmsvarrior.org). Ha szabad egy kissé színpadias kifejezéssel élnem ez mérföldkő volt a hadihajó építésben. A hajótest ugyanis már teljes egészében kovácsoltvasból készült. A Varrior-hoz hasonló páncélozott (vagy más kifejezéssel: vértezett) hajók megjelenése jelentette a fa hadihajó építés végét. A be nem fejezett hajókat is páncélborítással látták el. Az első olyan ütközetre, melyben gőzgéppel hajtott páncélos hajók vettek részt, 1862 március 8.-án került sor az amerikai polgárháborúban. A Virginia és Monitor nevű hajók összecsapása óriási feltűnést keltett. Mivel, noha a Monitor meghátrálásra kényszerítette a Virginiát, egyik hajó sem szenvedett súlyos sérülést, ezzel is bizonyítva a páncélzat előnyét a fával szemben. Másrészt új taktika született a tengeri hadviselésben (noha kiteljesedésére még vagy 40 évet kellett várni). A Virginia ugyanis még a régi módon oldalütegekkel volt felszerelve, így tehát harc közben csak ágyúinak egy részét tudta használni. A Monitor két lövegét viszont már forgatható páncéltoronyba építették, így a hajó, haladási irányától függetlenül, folyamatosan tűz alatt tudta tartani célpontját. 1862 azért is jelentős év, mert ekkor bocsátották vízre az első vitorlázat nélküli hadihajót, az angol Devastation-t, melynek hatósugara elérte a 3000 tengeri mérföldet. Az 1860-as évek végén és a 70-es évek elején megkezdődött a páncélos hajókból álló flották építése. Ám ezek a flották egészen az első világháborúig nem játszottak jelentős szerepet a helyi háborúkban. Említést érdemel az 1866 július 20.-án Lissa szigeténél vívott tengeri csata, ahol az osztrák-magyar flotta megverte az olaszokat. A másik jelentős ütközet már a 20. században 1905 május 27.-én zajlott Csuzima szigeténél, melyben a japánok szétverték az orosz flottát. Végül a páncélos hajók építésének csúcsa és egyúttal a hadihajó építés új korszakának kezdete pedig 1906 volt, mikor vízrebocsátották az angol Dreadnought nevű hajót.
|
|
|
(0 szavazat)
Írta: Vendég () 2004. február 22. Vasárnap 22:02