olaf,
2005. február 27. Vasárnap 11:21
|
Átlagos értékelés : (1 szavazat) |
Megtekintések száma : 67027 |
Kedvenc : Nincs |
Rovat : Cikkek, Hajók története |
A nagyhatalmak külföldi kikötőkben hadihajókat állomásoztattak. Feladatuk a kereskedelmi és diplomáciai küldetésben dolgozó állampolgárok védelme, követségek, konzulátusok oltalmazása, a világtengerek kikötőiben missziós feladatok, az úgynevezett lobogómutatás volt. Az 1870-es évektől Kelet-Ázsiában ezeket a feladatokat modern cirkálók látták el. A Monarchia haditengerészeti vezetői úgy látták, hogy az ország nagyhatalmi státusza és tekintélyének megőrzése megköveteli hasonló hajók építését. Ilyen megfontolások alapján készítették el egy cirkáló osztály terveit, amelyek megfeleltek a fent említett feladatoknak.
A Zenta cirkáló olívzöld színekben A cirkálók építtetését 1895-ben a haditengerészet parancsnoka Maximilian Doublebsky von Sterneck szavaztatta meg. Ennek eredményeként építettek három cirkálót, a Zenta, Aspern, Szigetvár nevű hajókat. Az osztály nevét az első hajóról, a Zentáról kapta. A cirkálók Sterneck 1897-ben halála után utóda, Herman von Spaun irányítása alatt készültek el 1899-re. Jellegzetességük az volt, hogy még kisegítő vitorlákkal is ellátták őket. Az alábbi táblázat bemutatja a cirkáló főbb jellemzőit. Gerincfektetés: | 1896.08.08 | Vízrebocsátás: | 1897.08.18. | Szolgálatba állítás: | 1899.05.28. | Hosszúsága | 96.8 m | Szélessége | 11,73 m | Merülési mélysége | 4,4 m | Vízkiszorítása | 2543 t | Meghajtás | 8 Yarrow széntüzelésű vízcsöves kazán (469 tonnás szénraktárral), két függőleges négyhengeres háromszoros gőzgép, (8584 LE) (8.560 ihp), két hajócsavar. | Sebessége | 21.8 cs | Hatótávolság | 10 csomóval 3500 tengeri mérföld | Páncélzat | Ágyú pajzs | 3.5 cm | Parancsnoki torony | 3.5 cm | Fedélzet | 2x2.5 cm | Fegyverzete | Fő fegyvere | 8 db 12x40 cm gyorstüzelő ágyú Készítette: Skoda | Könnyű ágyúk | 8 db 4.77x44 cm | Gyorstüzelők | 2 db 4.77x33 cm Készítette: Hochtkins | Gépfegyver | 2 db 8 mm-es M93-as | Torpedóvető csövek | 2 db 45 cm | Legénysége | 289 fő | Az osztály hajói | Zenta, Aspern, Szigetvár | Készítették: | Tengerészeti Arzenál Póla | Építési költség: | 4 613 359 korona |
A Zenta körvonalrajza A Zenta elkészülte után 1899-ben a Távol-Keletre indult. 1900 tavaszán, amikor Kínában fellángolt a boxer lázadás a cirkáló Japán vizein tartózkodott. Az osztrák-magyar vezetés utasította, hogy fusson be a kínai Peiho kikötőbe, ahol szeptember 7-én vetett horgonyt. Ugyanekkor kínai vizekre indult a Kaiserin und Königin Maria Theresia páncélos cirkáló is, amelyet egy hónappal később a Zenta testvérhajója az Aspern, valamint a Kaiserin Elisabeth cirkáló követett. Az így kialakított hajóraj parancsnoka gróf Rudolf Montecuccoli ellentengernagy lett. őfelsége Zenta cirkálója a pólai kikötőben horgonyozva. Jól megfigyelhető a missziós cirkálók festése. A Zenta a monarchia diplomáciai szerveinek és állampolgárainak védelmére Pekingbe indíttatta partraszálló különítményét, amely június 3-án a német különítménnyel együtt érkezett meg. Június 9-én Takuba érkező Seymour altengernagy, a nemzetközi flottatüntetés parancsnoka minden rendelkezésre álló erővel Pekingbe indult a nehéz helyzetben lévő brit követség segítségére. A felmentő sereg mintegy 3000 emberből állt. A Zenta cirkáló parancsnoka a nemzetközi erők rendelkezésére bocsátott hét tábori ágyút, annak kezelőszemélyzetével. A boxerekkel az első összecsapásra június 11-én került sor. Ettől kezdve folyamatosan harcban álltak velük, akiket a kínai hadsered reguláris csapatai is támogattak. Seymour altengernagynak a hatalmas túlerő ellen meg kellett hátrálnia. Elfoglalták Hsiku erődjét, ahol védelemre rendelkeztek be. Itt várták be az erősítést, amellyel 16 000 főre duzzadt seregük. A boxerek június 17-én a Taku erődből lőni kezdték az előtte fekvő Pehio-öbölben horgonyzó hajókat. Azok viszonozták a tüzet, majd meg kezdték az erőd ostromát. Miután a hajóágyúk elhallgatatták Taku ágyúit sikerült egy rohammal bevenni azt. Ekkor a kínai kormány nyíltan is a boxerek oldalára állt és felszólította az európaiakat, hogy 24 órán belül hagyják el Pekinget. A határidő lejárta előtt az utcán meggyilkolták Kettler német követet. Erre Seymour altengernagy megindította az időközben erősítéssel felduzzadt csapatait az ostromzár alá vett diplomáciai testületek, épületek felszabadítására. Július 14-én elfoglalták Tiencsint. Augusztus 2-én indult el az időközben 40 000 főre duzzadt sereg Peking felé. A kínaiak elkeseredett és szívós védekezése ellenére augusztus 24-én elfoglalták Pekinget. A Peking körüli harcokban esett el a Zenta parancsnoka, Von Thomann fregattkapitány. A négy osztrák-magyar hadihajóról összesen 500 fő vett részt a partraszálló különítmények tagjaiként ezekben a harcokban. A harcok Peking bevétele után még több hónapig tartottak. A hajók a téli hónapokra téli kikötőkbe vonultak. A császári és királyi kötelék meglátogatta Sziámot, Japánt, Sanghajt és a Jangce-kiang folyón hajóztak. A Zenta és a Kaiserin Elisabeth 1901. június 22-én kaptak utasítást a hazatérésre. Az osztrák-magyar egységeknek a harcokban mutatott kimagasló teljesítménye arra indította a császárt, hogy a két hajó hazatérésekor táviratot küldjön gróf Montecuccoli ellentengernagyhoz a következő szöveggel: Miután a Zenta és a Kaiserin Elisabeth hazai vizekre érkezett, örömmel tölt el, hogy önöknek, hajóparancsnokoknak és a törzsnek ugyanúgy, mint hajórajom teljes személyzetének, amiért Kelet-Ázsiában nehéz és rendkívüli körülmények között önfeláldozóan és eredményesen küzdöttek, kifejezhetem kiérdemelt hálámat és köszönetemet. Fogadják szívből jövő jókívánságomat szerencsés hazatérésükkor. Ferenc József.
1902-1903 között a Zenta cirkáló Dél-Afrika és Dél-Amerika partjainál hajózott. A hajó olívzöld színezetben 1904-1914 között a hajó a cirkálóflotta I. cirkálóosztályához volt beosztva. Ebben a beosztásában érte a hadüzenet. 1914-ben az első világháború kitörése után a cirkálót Cattaróba vezényelték. Miután augusztus 6-án Montenegró hadat üzent a Monarchiának. A Lovcen ütegek lőni kezdték a cattarói kikötőt és a kikötő épületeit. Augusztus 08-án a Zenta és a Szigetvár cirkálók; az Uskoke romboló és a 72F torpedónaszád bombázta Antivari rádióállomását és a vasutat. Augusztus 10-én a Szigetvár cirkáló, a Streiter romboló a 64F torpedónaszád befutott Antivariba. Ott a hadikövetek bejelentették, hogy a kikötőt blokád alá vették. A blokádot felváltva a Zenta, Szigetvár cirkáló; az Ulan, a Streiter, az Uskoke rombolók; a 64F, 68F, 72F torpedónaszádok látták el. Az SMS Zenta kikötőben. A hajó oldalánál jól megfigyelhetők a kikötő és a part közötti forgalmat lebonyolító csónakok. A képen megfigyelhető a hajó háborús szürkéskék színe, valamint a piros vízvonal. Augusztus 16-án Montenegró blokádját a Zenta és az Ulan romboló látta el. 7 óra 46 perckor dél-délnyugaton füstöt észleltek. Erre a kötelék parancsnoka Paul Pachner fregattkapitány a hajókat megfordíttatta, és a lehető legnagyobb erővel a hazai kikötő felé indultak. 8 óra 25 perckor északon is füstöt pillantottak meg. Ekkorra biztossá vált, hogy a francia Földközi-tengeri flotta egységeivel találkoztak. A franciák két csoportra szakadva próbálták a cirkálót harapófogóba zárni, és elvágni a hajó útját a biztonságos kikötő felé. A Streiter romboló, amelyik reggel 7 órakor azért futott ki a Cattarói-öbölből, hogy átvegye a szolgálatot az Ulan rombolótól. 8 óra körül pillantotta meg a blokádszolgálatot ellátó két hajót. Fél 9 előtt azonban délnyugat felől több hajót vett észre. Erre irányt változtatott és hazafelé vette az útját. Az Ulan romboló utasítást kapott Pachner fregattkapitánytól, hogy törjön át és fusson be a cattarói kikötőbe. Ezt a feladatot a romboló kapitánya tökéletesen teljesítette. 10 óra körül erős ellenséges tűzben befutott a Cattarói-öbölbe. Az Ulan romboló teljes gőzzel száguld Az Ulan romboló, a Zenta kísérője kikötőben. Jól megfigyelhető a hátsó kéményén látható két csík, amely az osztály többi hajójától különböztette meg. A Zenta északkeletnek fordult hogy minél közelebb kerüljön a parthoz. Ezzel egyrészt megnehezítette az ellenségnek a hajó belövését, másrészt a feltehetőleg elsüllyedő hajó legénységének nagyobb esélye volt a menekülésre. A blokádtörőket a francia főparancsnoki osztag vezette (Courbet és a Jurien de la Graviere csatahajók) ezeket a 11 egységből álló két csatahajó-raj és 4 páncélos cirkáló követte, az 1. könnyű osztályból. Ezeket a hajókat három romboló osztály kísérte. A briteket Troubridge admirális 4 cirkálóval és 8 rombolóval képviselte. A franciák, miután 12 km-re megközelítették a Zentát két eléje küldött lövéssel felszólították, hogy álljon meg és adja meg magát. Válaszul a cirkáló árbocán megjelent a kis lobogódísz és a selyem díszlobogó. Ezzel jelezve, hogy nem adja meg magát, hanem felveszi az egyenlőtlen küzdelmet. A harc 8 óra 40 perckor kezdődött. Az ellenség ágyúi jóval messzebbre hordtak, mint a cirkálóé. Az ellenség már 12 km-es távolságból megkezdte a tüzelést. 8 óra 50 perckor érte a Zentát az első találat. Miután a távolság 10 km alá csökkent a Zenta is megkezdte a tüzelést az ellenségre. Hamarosan egy jól sikerült találat eltépte a hajó gőzvezetékét és az meg állt. A franciák össztüze az álló és hősiesen védekező cirkálón hatalmas pusztítást végzett. Hamarosan léket kapott a vízvonal alatt és süllyedni kezdett. 9 óra 20 perckor hangzott el a hajót elhagyni parancs és a süllyedő hajó az utolsó pillanatig harcolva lengő zászlóval merült el a hullámsírba. A Zenta lövegei is értek el találatotokat. A Condorcet-n két 24 cm-es löveget, a Justice-on egy 19 cm-es löveget lőttek ki. A francia hajóhad a Zenta elsüllyedése után hazafelé indult. Máig tisztázatlan, hogy miért nem mentették ki a hajótörötteket a vízből, akik több órai úszás után Castellastuaná értek partot. Ott montenegrói hadifogságba kerültek. A Zenta 324 fős legénységéből 150-en maradtak életben. Százalékos arányokat nézve a teljes személyzet 54%-a halt hősi halált. Az életben maradtak fogságból 1916, január 15-én szabadultak, miután Montenegró megadta magát az osztrák-magyar hadak nyomására. A 81T torpedónaszád vitte őket Pólába, ahova január 23-án érkeztek meg. A háború első tengeri csatája megmutatta az Antantnak, hogy milyen fából faragták az osztrák-magyar haditengerészeket. A háború kezdetén a szakértők a császári és királyi haditengerészetet leírták. Ez az ütközet azonban érzékeltette, hogy kemény ellenállás vár a monarchia partvidékei ellen támadókra. A háború folyamán bebizonyosodott, hogy tudunk meglepetéseket okozni az ellenségnek. Arra viszont senki sem számított, hogy ez a flotta a többszörös túlerő ellenére, nem csak hogy nem hátrált meg a tengeren, hanem gyakorlatilag az egész Adriát ellenőrzése alatt tartotta. Ezt köszönhetjük azoknak a névtelen hősöknek (nemzetiségüktől függetlenül) akik most a tenger fenekén alusszák örök álmukat. BÉKE PORAIKRA! 1923-ban a Zenta cirkáló legénységének tagjai visszatértek a helyszínre, és a hajóroncshoz közeli sziklasziget tetején egy templomot állíttattak fel megmenekülésük emlékére. Irodalom: - Bak József et al: Hadihajók; Zrínyi kiadó 1984.
- Csonkaréti Károly: A Zenta cirkálóval kezdődött; Móra kiadó 1986.
- Csonkaréti Károly: Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete; Kossuth kiadó 2001.
- Csonkaréti Károly: Császári és királyi hadihajók; Hajja & Fiai kiadó 2002.
- Kiss Csaba: A Császári és Királyi flotta kézirat
- Krámli Mihály A Császári és Királyi haditengerészet és Magyarország; Propannonia Kiadó 2004.
- Merényi-Metzger Gábor: A Zenta cirkáló legénysége 1914. augusztus 16-án I. rész;
- Haditechnika 2004/3 56-57 o.
- Nagy Miklós Mihály: Boldog békeidők haditengerészei; Kornétás kiadó 2003.
- Duna Televízió: A monarchia hajóroncsai; dokumentumfilm 2004.
|
Írta: ChevyG () 2007. június 02. Szombat 13:00