Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Elkészítettem (két év után) az első hajót amelyet méltónak ítéltem, hogy nektek is bemutassam . Amati rajz alapján készült 1:100 arányban, némi eltérésekkel a rajzhoz képest. Volt szerencsém az Athéni régészeti és később a tengerészeti múzeumban járni, és elég sok eltérést láttam az ott található ábrázolások illetve tárgyak, és az Amati ábrák között. Ezért az eltérések.

Végül is ilyen lett a kész hajó.







Remélem nektek is tetszik. No persze nagyon örülnék a kritikáknak, mert "kissé" elfogult az ember a saját munkájával, ugyan akkor azok a hibák amiket vétettem de későn vettem észre, azok nekem szörnyűnek tűnnek.

Köszönöm

Szia!

Engedd meg, hogy gratuláljak hozzá, hogy elkészült a hajód. Jó lenne látni még több közeli képet is, hogy apróbb részleteket, hogyan készítettél el 1:100-ban. Mesélhetnél arról, hogy mik azok, amiket módosítottál, és mi alapján. Érdekelne mit láttál azokban a múzeumokba, milyen fényképeid vannak. Meg jó lenne, ha más is láthatná és okulhatna belőle. Akár egy cikk formájában is.

Amit ezekről a képekről látok, hogy az 1:100 lépték miatt a palánkozás kicsit elnagyoltnak tűnik. Lehet jobb lett volna, ha fested a modelt, ha ezt a történelmi hűség megengedi.

De, ahogy írtam az igazi lényeg, hogy elkészült, szép lett és büszke lehetsz magadra, hogy alkottál valamit.

Szia Fatih.
Nagyon szép a hajó, csak kicsik a képek és ezért nem lehet szakmailag kiértékelni a modellt.
Engem speciel az evezőpadok kialakítása érdekelne.
Azt írtad, hogy az eredeti Amati rajzon módosítottál, ami nagyon helyes, ott ugyanis az evezőpadok kialakítása teljesen rossz.
A velencei gályák "galea sottile" megoldását utánozza, ahol egy evezőspadon kettő vagy három evezős ült és mindegyik külön evezőt kezelt, ahogy a képen látható.

Ezzel ellentétben az antik görög gályákon minden evezősnek külön egyszemélyes ülése volt, egymáshoz képest függőlegesen és vízszintesen eltolva.
A görög gályáknak nem volt fedélzete, csak az evezősök feje fölött húzódott egy nyitott gyaloghíd a hajó hosszában ezért a hajó teljes belső szerkezete, bordázata felülről nézve szabadon látható volt, akárcsak a viking hajóknál ugyanis belső palánkozással nem rendelkeztek.
Nos ezeket a részletek nem láthatók a képeken.
Itt persze nagyméretű képeket nem lehet leközölni, de az "albumban " igen, ezért jobb az ilyen bemutatókat ott megtenni.
Mellesleg ezeket a két evezősoros görög hajókat "dierának" kellene nevezni, mert a "biremes" elnevezés az latin szó, ahogy a három evezősorost görögül trierának, latinul triremisnek nevezik.

Sajnos a múzeumokban a fényképezés csak borsos felárral lehetséges és a vaku ebben az esetben is tilos. Így aztán nem fényképeztem a tárolóknál. Ellenben ami feltűnt az a "vágósarkantyú" kiképzése volt, ami abszolút nem egyezik az Amati rajzokkal, amit nem nagyon értek, hiszen minden képi ábrázoláson és bronz figurán a sarkantyú beborítja az orr-részt. Nagy vonalakban úgy-ahogy sikerült utánoznom.A görög iskolai történelem tankönyv szerint a hadihajókon nem alkalmazták a "szemek" festését, hiszen annak a célja az volt hogy a hajó ne tévedjen el a tengeren, viszont a vitorlát előszeretettel festették, díszítették. Az enyémre egy Helios ábrázolás került. Az evező padok valóban szinteltolásosak voltak, nálam a méret miatt egy síkban vannak. Sajnos a lehetséges méretet a lakás mérete nagyban szabályozza, ezért aztán a feleségem vagy az egyik hajómat, vagy az egyik szekrényt, vagy engem dobna ki

A héten (ha lehet) felteszem ide a galériába a nagyobb képeket, és néhány képet a készítés fázisairól is.

Szia Fatih!
A makettező feleségek úgy látom mindenütt egyformák. Mivel szűkösek a lehetőségeim, ezért a lakásunk nappalijában építgetem a hajóimat. A kész modellek elhelyezése is mindig konfliktus tárgya, pedig olyankor, ha vendég érkezik és megbámulja az alkotásaimat, akkor a nejem is nagyon büszke.
De másnap már valami vacak "gezemicét", ami szerinte virág, rakna a helyükre, ezért aztán a méretarány nagyon kritikus nálam is, de én ennek ellenére tartom az 1:50 méretarányt, mert ez az, ahol a modellt már szépen ki lehet dolgozni.
Na ennyit a körülményekről.
Már magam is régóta fontolgatom egy antik gálya építését, de az a látszólagos egyszerűségük ellenére komoly kihívás, ha nem a kittek sablonjait akarjuk megvalósítani.
A "nekirohanásos" harcra tervezett gályák döfőorra nem képezte a hajótest szerves részét azon megfontolásból, hogyha a megrohant gálya oldalfala túl masszívnak bizonyult és a sarkantyú nem volt képes áttörni azt, akkor egyszerűen letört és nem okozott végzetes károsodást a hajótestben.
A sarkantyúzás egyébként már a hellenisztikus korban megszűnt, a rómaiaknál pedig nem is létezett.Helyét a hajók fedélzetén vívott közelharc vette át.
Ennek oka éppen az volt, hogy a hajóépítésben gyökeres változás következett be, és az új típusú nehéz hajók oldalát a sarkantyú már nem tudta áttörni, de ennek ellenére hagyománytiszteletből a bizánci drómonok megjelenésig a gályák orrdísze maradt, mint egy félelmetes fenyegető eszköz.
Most fordítottam le az angol Wikipédiából egy a gálya történetéről szóló cikket, ahogy lesz időm megjelentetem, ha Tyrman is úgy akarja.