Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

Sziasztok! Bizonyára már mindenki látta a filmet , és remélem sokan vagyunk akiket szintén lenyűgözött. De szerintem kevesebben tudják hogy bejelentették hogy elkészítik a 2. részt.A fórumomban várom azokat az embereket akik szintén a kalóz feeling rabjai!Várom továbbá a hasonló témájú könyv és filmcimeket.nemrég adták ki a sea dogs 2-t ami pirates of caribbean néven jött ki.Szerintem nagyon ott van a szeren és a hajók kidolgozása is majdnem valódi, bár hogy tökéletes legyen ahoz nagy gép kell :o( A tengeri harc mutatós ,és a csákjázásos partraszállás hajóelfoglalás is kellően kidolgozott.ha van a játékkal valakinek valami kérdése, akkor szivesen meghallgatom, és igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni!

A szekesztökől bocsánatot kérek mert nem épp jó fórumba sikerült nyitnom az új fórumomat Áttettem a Hajósélet témába.

"Amióta tenger a tenger és az ember képes megszelídíteni a hullámok erejét, azóta van kalózkodás is. Ez talán természetes, hisz ha az ember a szárazföldön képes volt a másikat meglopni, kirabolni, akkor miért különbözne ez a tengeren? Mégis más. Valahogy nem ítéljük el őket annyira, mint egy egyszerű rablókat, zsiványokat. Miért van ez? Kalóz. Ízlelgetjük a szót és közben hatalmas lőporfüstbe burkolódzó csatahajókat látunk. Oldalukból sötéten merednek elő a tüzes halált szóró ágyúcsövek, fedélzetükön rohangálás, kiabálás, ricsaj. Árbocaikon hatalmas vásznak dagadoznak, vagy éppen csüngnek szakadtan, alattuk félszemű, falábú, vaskampós, mogorva alakok széles kardokkal kezükben ugranak a hajópalánkra vagy hajítják másik kezükkel a kampós csáklyákat… kicsit elkalandoztam, nézzük inkább a tényeket.kalóz (fn) tengeri rabló, hajórabló (rég), martalóc (rég), piráta (id), rabló, fosztogató (rég) zsivány (rég), tolvaj, lator Na, ebből nem tudtunk meg sok újat. Vegyük elő a történelem-könyveket.Azt tudnunk illik, hogy a kalózok, már az ókorban is meg-megtámadták a zsákmányt ígérő hajókat. A középkor végén a XIV. és XV. században viszont jelentős kalózmozgalom vette kezdetét. Ez nem is csoda, hisz a felfedezések korának elején, a reneszánsz kezdetén, amikor az új tudományos felfedezések (iránytű) és nagyszerű elmék (Kopernikusz, Galilei, Kepler) tovább segítették a hajózást és a hajóépítés nehéz mesterségét, az ember szinte kirajzott a tengerekre. Kalózok voltak Indiában, ahol a portugálok, délkelet-ázsiában, ahol a hollandok, és Amerikában, ahol a spanyolok próbáltak egyedülálló jogokat szerezni az elfoglalt területeken.Az első ”hivatalos” kalóztörténet az 1389-es dátumhoz és Stockholm városához fűződik. Ekkor jelentek meg először a kalózok, mint szervezett csoport. Történt ugyanis, hogy Margarete, a dán-svéd-norvég birodalom királynője ostrom alá vette az említett várost. Ezen felháborodva Albrecht a mecklenburgi herceg, (II. Henrik és Eufémiának, a svéd király nővérének fia) kalózokat fogadott a szolgálatába, hogy tengeri úton élelmiszert juttasson a körülzárt városba.Így kezdődött, és máris látszik, hogy a kalózok között nem csak „egyszerű rablók” voltak. A történelem folyamán többször harcoltak és haltak meg különféle nemzetek, népek, királyok és hercegek értelmes vagy haszontalan eszméiért, vélt vagy valós sérelmeikért. Persze mindezt rabolva, fosztogatva, gyilkolva tették, kik lakoltak bűneikért, kik elmenekültek az akkori igazságszolgáltatás elől.Az elkövetkezendő években ezer és ezer kaland és történet látott napvilágot, melyek egy része igaz, másik fele csupán legenda, de az biztos, hogy rendkívüli élményekkel kecsegtetik az érdeklődőt.A továbbiakban szeretnék foglalkozni Tortugával a kalózszigettel, Sir Francis Drake-el és legendás hajójával a Golden Hind-el (Aranyszarvas), egyéb híres és hírhedt kalózokkal, hajókkal, fegyverekkel.Olvasnivalónak ajánlom Jókai műveit, kiemelve az: A kalózkirály címűt."forrás: http://free.srv.hu

A kalózokról az emberek többségének félszemű, fejkendős, karikafülbevalós figura jut az eszébe (jó esetben keze-lába négy), aki lepukkant hajóján naphosszat lesi a tengert valamirevaló zsákmány után. Ezek lehettek a kor magánvállalkozói, abszolút törvényen kívüliek, pedig sokkal jövedelmezőbb lehetett az uralkodó hatalom támogatásával, jó hajókkal és emberanyaggal (értsd: képzett katonákkal), megfelelő felszereléssel és nem utolsó sorban a tevékenységet legalizáló uralkodói pecsétes felhatalmazással rendelkeztek. Ez utóbbi papír kész életbiztosítás lehetett, legalábbis azon országban, amelynek uralkodója kiadta... Szóval ezek voltak a privateer-ek, akik általában tuti zsákmányra mentek, mert megbízójuk kémhálózata megfelelő információkkal látta el őket.Tudsz erről bővebbet, Flint?

Én is láttam a filmet, de nem jött be igazán. Kár, hogy a sztori alapja mese. Szépek a hajók, jó a hangulata a filmnek, de ez a buggyant történet... A másik dolog ami nem tetszik, hogy a kalózos filmekben mindig valami elrelytett nagy kincs után kutatnak. A kalózok hajókat és városokat fosztogattak, nem barlagokban keresték a zsákmányt. Jó lenne ha ezen túl tudnának már lépni a forgatókönyv írók. A történelmi események feldolgozása sokkal izgalmasabb, és változatosabb lenne!Most a Kapitány és Katonát várom nagyon, azt még nem láttam, de az előzetes alapján sokkal realisztikusabb!

Ahha tudom! magánvallakozók!! Nagyon tetszik! Nagyon sokat lehetne mesélni róluk! Az uralkodó hatalmak szerettek egymástól javakat szerezni, háború nélkül. persye vámokat is szedtek az ő védelmük alá eső területen(lásd. védelmi pénz) . Ha erről többet syeretnél tudni ajánlott irodalom A vörös kalóz cimű könyv. De a Spektrumon is volt erről egy rész a kalózok sorozatba asszem az 5. vagy 6. részben a cime rablás megbizásból, ha jól emlékszem.

A kapitány és katona nagyon jó volt, szerintem moziba nézd meg, mert tuti a feeling. A k.és k. egy történelmi film, amely bemutatja a tengerészek,katonák szenvedéseit örömeit, és mindennapi életét. A hajó is szemetgyönzörködtető, asszem fregatt. A mesé kalóyokról csak annyit hogy kincseket valóban ástak el , mert nem jártak volna túl jól ha bankba adják, és a hajón sem lett volna biztonságban

"Tortuga, a kalózszigetAz Újvilág felfedezésének híre egész Európát lázba hozta. Természetesen most csak a Karib-tenger (Antilla-tenger) térségéről ejtek szót, hisz minket úgyis csak az érdekel! Ez közép-Amerikában a Nagy Antillák (Nyugat India) és a Kis Antillák területére tehető. Fő területei, szigetei Kuba, Haiti (Hispaniola), Puerto Rico, Jamaica, valamint a Bahama és a Kis Antillák szigetcsoportja rengeteg apró szigetével.Az első időkben a spanyolok uralták e területet, akik szinte magukénak vallották az egész kontinenst és nem nézték jó szemmel a „betolakodó” francia, holland és portugál, később az angol hajókat. A különböző nemzetek beáramlása a területre folyamatos volt, majd 1586-ban Francis Drake kifosztotta San Domingót és az angolok kiszorították a spanyolokat Hispaniola legnagyobb részéről.Az elkövetkezendő évtizedekben a bevándorlók száma annyira megnőtt, hogy elhatározták gyarmatot alapítanak valamelyik szigeten. A választás 1623-24-ben Saint Christopher, Szent Kristóf, de találkozni a Nevis névvel is (későbbiekben St. Kitts) szigetére esett, vezetőjük a francia Belain d’ Esnbuc volt. A telepesek akik, franciák és angolok voltak elűzték vagy kiirtották az őslakosokat és csak ritkán kalózkodtak. Nevük a flibustiers az angol freebooters (szabadhajós-szabadzsákmányoló) szó elfranciásított változatából ered.A spanyolok azonban elűzték őket 1625-ben és ezért Santo Domingó szigetén telepedtek meg, ahol is vadászatból és füstölt hús készítésből éltek, aminek technikáját az indiánoktól lesték el. A füstölő rács (francia: boucan) nevéből boucanier-nek, bukanéroknak neveztek el.1629-ben egy Brazília felé törekvő spanyol flotta azonban kiűzte őket innen is, így a portyázásokról már valószínűleg ismert, Hispaniola észak-keleti partjainál fekvő kis sziget lett következő állomásuk. Az 1492-ben Amerikát felfedező Cristobal Colón, ismertebb nevén Kolombusz Kristóf nevezte el ezt az „apró”, mindössze 300 km2 területű szigetet alakjáról Tortuga-nak ami teknősbékát jelent.Tortuga. A szó csengése is különös, furcsa hangzású. Hát még a története! Kutatásom alatt azt tapasztaltam, hogy a történelem-könyvek is különböző képpen említik a sziget lakóit, attól függően, hogy a szerző épp vérgőzös mészárosoknak, vagy megbízóleveles korzároknak (corsair. ismerős a szó, ugye?) tartotta-e őket.A valóság inkább mindkettő keverékének tűnik. Bizony voltak akik kormányzói megbízatással (lettre de marque) kezdték -nem éppen áldott- munkájukat, nem mintha a kifosztott spanyol kereskedőhajók ezt bármennyire is fegyelembe vették volna, ha elkaptak közülük párat. A tengeren általában csak az utolsó pillanatban felrántott fekete lobogóról ismerték meg őket, melyet később az emberi koponya és lábszárcsont díszített, de voltak saját készítésű zászlók is. Az biztos, hogy Tortuga szigete remek stratégiai pont volt a biztonságra vágyók és a rejtőzni kívánók számára. Az ovális alakú sziget magas sziklapartjai és alattomos zátonyai csak egy helyen húzódnak vissza, hogy helyet adjanak a sziget egyetlen kikötőjének. Ezt a természet alkotta sziklavárat remek erőd védte, magas falakkal melyet jól megraktak ágyúkkal. Persze ezt nem a kalózok tették, ők inkább csak használták, hiszen a sziget -ahogy a jamaicai Port Royal az angoloké,- a francia gyarmatokhoz tartozott. A szigetekre még kormányzókat is küldtek, Tortugára D’ Ogeron, Jamaicára egy Modyford nevűt. Természetesen mindketten támogatták a kalózokat, sőt D’ Ogeron nem csak részesedett, hanem még részt is vett a fosztogatásokban (a jamaicai Port Royalt 1655-ben elfoglalta az angol flotta). Így a szigeten virágzott a fekete-kereskedelem, a rabló hadjáratokból hazatérők túladhattak a zsákmányon. Kocsmák, csapszékek tulajdonosai örömtanyák lakói, uzsorások és hamiskártyások gondoskodtak arról, hogy a csengő aranyak, ezüstök, drágaköves gyűrűk és medalionok borgőzös tivornyákon vándoroljanak más zsebekbe.A tortugai kalózokról származó ismeretanyag elsősorban egy holland, Alexandre-Olivier Exquemelin nevéhez fűződik, aki 1666-ban szegődött a egy tortugai ültetvényre (magyarul rabszolga lett), majd egy francia seborvos szolgálatába került.1672-ig élt a kalózok szolgálatában és részt is vett vállalkozásaikban.1678-ban adták ki könyvét Hollandiában a „De Americaensche Zee-Rovers” címmel, rézmetszetekkel gazdagon illusztrálva. Később újranyomták és Európa majd minden nyelvére lefordították.Tőle ismerjük a leghíresebb kalózvezérek neveit és tetteit, mint például Pierre Legrand, a brazil Rock, vagy kegyetlenségéről hírhedtté vált Francois Nau, aki L’ Olonois néven jegyeztek a históriák. De említsük még meg az angol Henry „Vöröshajú” Morgant, vagy a francia nép képviselőit Gramond-ot, Laurent de Graff -ot és Horn kapitányt, ez utóbbit de Graff ölte meg egy egyezkedés utáni kardpárbajban. A sorból nem maradhat még ki „emberírtó” Monbars, aki fiatalkorában elolvasta La Casas spanyol püspök könyvét, mely írásában az egyházfi védelmébe vette az indiánokat lemészároló spanyol konkvisztádorokat. Monbars-t annyira feldühítette az írás, hogy a nem kevésbé kegyetlen kalózok (bukanér) közé állt. Gyűlölete később szenvedéllyé fokozódott és a spanyol hajók legénységeit, miután kifosztotta, kegyetlenül megkínozta, a hajót emberestül, patkányostul lángba borította vagy elsüllyesztette.Soraimat a kalózok osztozkodási „szabályainak” ismertetésével zárom:A zsákmányolt hajón tilos bármihez nyúlni, hogy az egész rabolt holmit, a pénzt, drágaköveket, nemesfém tárgyakat és kereskedelmi árú cikkeket egyenlő arányban oszthassák fel a banda tagjai között. Hogy senki nem nyúl az értékekhez , arra előre fel kellett esküdni a Bibliára, a hitszegőket súlyosan büntették.A zsákmány értékéből le kell vonni a zsoldot, fejenként mintegy 200 pezetát, a hajóács részére 100-250, a hajóorvosnak pedig 200-250 pezetát a hajó nagysága szerint. Ha egy kalóz megsebesül, vagy elveszti valamelyik tagját, kárpótlást kap a következők szerint:a jobb karért 600 pezeta vagy 6 rabszolga,a bal karért 400 pezeta vagy 4 rabszolga,egy szemért 100 pezeta vagy 1 rabszolga,egy ujjért 100 pezeta vagy 1 rabszolga.Ezeket az összegeket levonják a zsákmány teljes értékéből, a maradékot pedig egyenlő arányban elosztják a legénység között.A kapitány 4-6 részt kap a hajókölcsönzés fejében, saját személye után még 2 külön részt. A hajósinasnak csak fél rész jut. Ha hajót zsákmányolnak a legénység dönti el, hogy kapitány sajátjaként megtarthatja-e. Ha az elfogott hajó jobb, mint az eddig használt, birtokba kell venni, a régit pedig felgyújtani."

Régi vicc:A kisfiú és a kalóz beszélget:- Kalóz bácsi, miért van a jobb kezed helyén fakéz, kampóval a végén?- Tudod kisfiam, réges régen, életem elsõ csatájában, elvitte a jobb kezemet egy ágyúgolyó. A hajóács faragott egy fakezet és a végére szerelte ezt a vaskampót, ami részben helyettesíteni tudja a valódi kezemet.- És kalóz bácsi, miért van a jobb szemed átkötve fekete kendõvel?- Tudod, kisfiam, réges régen a második csatámban, ami nem sokkal az elsõ után volt, egy porszem ment a szemembe és még nem tudtam bánni a kampómmal.

Én a Sea Dogs első részével játszottam. Az is elég jó, bár a városban másználás egy idő után uncsi volt.