|
Bartholomew RobertsA „kalóztörténelem” legsikeresebb tengeri rablója ez az ellentmondásos személyiség. Roberts kapitány az erények szigorú őre volt, bár a képmutatást is erényként értékelte…Igazi piperkőc volt ő. Az ütközetek során is selymet viselt, vastag aranylánc lógott a nyakában, fejét kalap ékesítette. Társaságban csak teát ivott, az egyházi ünnepeket rendre megtartotta, nem tűrte a káromkodást. Talán az egyetlen kalóz volt, aki megvetette a szerencsejátékot. Sok kortársában fel is merült a gyanú, hogy a kapitányi egyenruha álruhába öltözött hölgyet rejt maga alatt.Pályafutása a quineai Anamaboa partjainál kezdődött, amikor is a Princess fedélzetén dolgozott – a szállítandó rabszolgákat készítette fel az útra. Munkáját Howell Davis, az akkor már hírhedt kalózkapitány hajójának támadása zavarta meg. A Princess rövid idő alatt Davis kezébe került. Roberts lelkesen küzdött a túlerővel szemben, bátorsága fel is tűnt a kapitánynak. Ajánlatot kapott, s rövid habozás után már a kalózhajó fedélzetéről nézte a távolodó part körvonalait.Rövid idő után Davis kapitány egy ütközetben elesett, és a legénység a talpraesett walesit választotta a helyére. Így vált a fiatalemberből kalózkapitány. Dél – Amerika partjaihoz hajóztak, ahol eredményesen fosztogatták a spanyol és a portugál hajókaravánokat. Roberts és legénysége a Karib – tengert is meghódította, mintegy négyszáz hajót kirabolva.Az „erényes kalózként” ismert kapitány hajójának főárbocát maga által tervezett lobogója ékesítette. A fekete lobogó őt ábrázolta kivont karddal, lábaival egy – egy koponyán állva, melyeken az „ABH” illetve az „AMH” felirat volt olvasható. Ezek jelentése „A Barbados Head” valamint „A Martinique Head”. Robertsnek állítólag volt valamiféle oka arra, hogy nehezteljen Barbados és Martinique szigetek lakóira, s ezzel a jelképpel figyelmeztette őket, hogy ne merészeljék az útját keresztezni.Kapitány és legénysége a „vadászatok” során rengeteg vitorlást rabolt ki, de mindig útjukra eresztették aztán őket. Útjuk során azonban előfordult, hogy egy francia hajó, a Good Fortune melléjük szegődött - teljes legénységével átállt a kalózokhoz. Roberts a parancsnokságot a később hírhedté vált Thomas Anstisra bízta. A két hajó együtt folytatta az utat, azonban a barátság nem tartott sokáig. Egy éjszaka a Good Fortune levált társáról és eltűnt az éj jótékony leple alatt. Kiderült, hogy a franciák csak színleg csatlakoztak a kalózokhoz, hogy elkerüljék hajójuk kifosztását.Roberts fosztogató útjai nem maradhattak megtorlás nélkül. Chaloner Ogle, a Swallow parancsnoka üldözőbe vette őt. Gaboon partjainál rá is talált a horgonyzó Royal Ranger – re, Roberts hajójára.Az akkor már hírhedt kapitány utolsó erőfeszítésével megtámadta a Swallow–t, ám a jól felfegyverzett brit fregatt ellen esélye sem volt. Ogle cselhez folyamodott. Mikor meglátta a horizonton feltűnni a fekete lobogót, úgy tett mintha menekülne. Több sem kellett a megfontolatlan Robertsnek, üldözőbe vette az ellenséges hajót. Amikor a Royal Ranger már lőtávolon belül úszott, a menekülést színlelő Swallow sortüzet nyitott. A két óra hosszú harc akkor ért véget, mikor Roberts gégéjét egy golyó szétroncsolta. A kapitány drága ruhákba és ékszerekbe öltöztetett holttestét a tengerbe dobták, emberei megadták magukat. A 267 életben maradt kalóz közül 52–t kötél általi halálra, 141–et börtönbüntetésre ítéltek, 74 kalóz pedig felmentést kapott. Ogle–t a londoni kormányzat Roberts hajójának megsemmisítéséért nemesi rangra emelte.
|
Forum 
Favoured: 0
