Kedves Tyrman!
Én sem akarok újabb vitát nyitni, de néhány felvetésre azért reagálnom kell. Én a Nina 1492-es állapotáról írtam, amit Tomi vetett föl, és nem az 1498-asról. Hogy volt e 4 árboca később, lehet. A másik probléma, sokan azt képzelik, hogy azokon a területeken, ahol muszlimok éltek, ott mindenütt dhau típusú hajót használtak, ez pedig alapvetően téves. Észak Afrikát meghódító arabok, a Kelet Római birodalom területére törtek be és az ott élő népek technikáját és tudását vették át, így a hajóépítésben is ez történt. Nem hozták magukkal az Indiai óceáni partvidék hajóépítő hagyományát, már csak azért sem, mert a hódításban ezek a hajósok nem vettek részt, az a sivatagi beduin törzsek akciója volt, akik egyébként mélyen lenézték a nem szemita, hanem hamita eredetű déli arabokat. Vagyis a mediterrán térség muzulmán hajótípusai és a keresztény hajók között a helyi sajátosságokon kívül eltérés szinte semmi nem volt. Igazán nem is szabadna ebben a kérdésben arabokat emlegetni, hanem a valóságot jobban megközelítő mór megnevezés lenne a helytálló, ugyanis a hódítók, akik mindenütt csak egy szűk kasztot alkottak hamar felolvadtak a helyi lakosságban, csak a nyelvük utal az egykori uralmi helyzetükre. Az észak afrikai hódítók kezdetben a bizánci drómont, majd a gályát használták hadihajóként, szállításra pedig a bizánci, majd a latin nave valamilyen változatait. Hogy milyen erős volt az európai befolyás ezeknél a muzulmánoknál azt misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a XVI szd-ban az algíri kalózállam kapitányainak közel kétharmada keresztény renegátokból került ki. De rengeteg keresztény rabszolga került be ezekre a területekre az első pillanatoktól kezdve, a hatás tehát éppen ellenkező irányú volt mint, ahogy egyesek képzelik. Azt nem állítottam soha, hogy a két kultúra nem hatott egymásra, és a karavellában nincs Észak Afríkai hatás, mint ahogy azt is tisztán állítottam, hogy a sebek berber eredetű hajó, de a gálya és nem a ghanja a kifejlesztés alapja. Én csak azt állítom, hogy a dhau az nem játszott szerepet karavella a létrejöttében, mert a két hajótípus kezdeti elterjedési területe között kb. 4000 km távolság volt. Inkább a caravella volt a minta az arabok részére, miután a portugálok megjelentek az Indiai óceán térségében. Innen ered a némi hasonlóság a két hajótípus között. A történelemmel foglalkozóknál alapvetően fontos a forráskritika, csak azt szabad tényként kezelni, amit több irányból bizonyítani lehet, addig csak teória. Az általad sűrűn beszúrt _link_ek is csak ilyenek. Az Y alakú borda? Mellesleg a viking hajók orr és farrészén is ilyen volt. Sőt a Weserből kiemelt 1380-as brémai kogge esetében is az orr bordázata Y alakú volt. Kedves Tyrman, megint elővetted a rossz modorod, de ajánlom mielőtt valakit arra sarkalsz hogy művelje magát, talán először a saját portádon kellene körülnézni, mert az egyetemes történelem ismeretéből lenne mit pótolnod.
|