|
Érdekesek ezek a feltevések, de szerintem nem helytállók. Több feldolgozásban olvastam Kolumbusz útjáról szóló leírást, magának az admirálisnak a fennmaradt naplómásolatát is, de a Pintával kapcsolatos stabilitási hibákról még nem hallottam. A napló október 7-i bejegyzése arról szól, hogy a Nina földet észlelt, de ez később tévesnek bizonyult, a Pintáról egy szó sem esik.Továbbá leírja az irányt és a megtett utat.
Kolumbusz azt írja, hogy a Pinta volt a leggyorsabb hajója és általában elől haladt, nem véletlenül pillantotta meg az árbocőre elsőnek az újvilág partjait.
Ez nem is csoda, hiszen a karcsú hajótest keresztvitorlával volt felszerelve, ami hátszélben sokkal nagyobb tolóerőt adott, mint a latin vitorla, ami a Ninán volt. A Kanári szigetekig lehet, hogy a Nina gyorsabb volt, mert ezen az úton még nem hátszéllel haladtak.
A kormányosa nyavalygásának -ha egyáltalán megtörtént - lehetett más oka is, mondjuk szabotálási szándék. Közismert , hogy a legénység egy részének nem nagyon tetszett ez a hosszú út és igyekeztek rávenni Kolumbuszt a visszafordulásra.
Ha volt is billegés, azt okozhatta többek között az is, hogy a ballaszt jelentős részét kitevő édesvíz fogytával a súlypont feljebb került, ezért a ilyenkor a hordókba az elfogyott ivóvíz helyére tenger vizet töltöttek. Itt esetleg nem pótolták.
A visszaút során a Pinta is kiállta azt a hatalmas vihart amibe a hajók kerültek, tehát nem valószínű hogy rosszabb építésű lett volna mint a Nina.
Egyébként abban a korban ilyen, hogy szabványhajó nem létezett, ezek is magántulajdonban voltak, úgy bérelték őket.
A Santa Maria -Juan de la Cosa, a Pinta -Cristobal Quintero tulajdona volt, akit többek között a kormánytöréssel is gyanúsítottak, mivel az utazást is csak parancsra vállalta. Királynőii parancs volt ugyanis, hogy a legénység egy részét Palos városa adja.
Az utazást a közvélekedéssel ellentétben ugyanis Izabella, Kasztilia királynője rendelte el, nem pedig Ferdinánd, aki Aragónia királya volt.
Martin Alonso tehát, hiába volt ő a parncsnok, egy másik ember tulajdonát képező hajót -amit ráadásul a királynő bérelt - aligha építhetett volna át.
A harmadik hajó bérlésére, a Ninára, a Pinson testvérek szedték össze a pénzt, mert a királynőii parancs csak két hajót biztosított. Ha manipulálni akartak volna, akkor ezzel a hajóval teszik meg.
Hogy ezek a hajók mikor épültek és hol nem tudni, csak annyit, hogy a Pinta volt a legöregebb.
Ezek alapján a hajók felépítésére következtetni merész kezdeményezés.
Érdekesebb lenne polémiát folytatni inkább arról, hogy a képen is látható két caravella modelljén a lapos tattükör miért helytelen.
Ilyen lecsapott végződéssel a caravella aligha lett volna gyors hajó, nem beszélve arról, hogy ez az építési mód csak 1510 táján jelent meg. Az akkori formájában sem nyúlt le azonban a gerincig.
A makettépítők tudom ezt a formát nagyon kedvelik, mert könnyebb a kialakítása mint a kerek taté, de ha már ennyire belemélyedtünk a témába ezt is szóba kell hozni..
|
Forum 
Favoured: 0
