Hajomakett.hu - Vitorlás, hajó, makett

"hajómester írta::

Amit az általad említett szerzőpáros felvet, azt egy nagy ostobaságnak tartom, anélkül is, hogy a könyvet láttam volna., még arra se jó, hogy vitát kezdjünk róla.

Szerintem inkább a caravellákról lenne érdemesebb társalogni.

Hát... ez is egy fajta világszemlélet...olvasatlanul pálcát törni. "Máglyára vele". Szerintem és ez a magánvéleményem majd az idő és a történészek eldöntik, hogy modosul-e a történelem.
Izabella és Ferdinánd...hát nem ugyanaz volt a történész profeszorunk az biztos.

"hajómester írta::
Izabella és Ferdinánd házassága előtt és még alatt is az Ibériai félszigeten Kasztilia és Aragónia két különálló királyság volt, amelyek egymással súlyos harcokat vívtak a félsziget feletti uralomért. Gyakorlatilag ez tette lehetővé a Granadai emirátus 1492-ig való fennmaradását.

Na ez már történelmi diletantizmus, már bocsánat.

IV. Henrik halála után, 1474. december 13-án, Segoviában, Izabella Kasztília királynőjévé koronáztatta magát. A nemesség egy része Izabellával szemben, a korábbi megállapodás ellenére mégis a trónra igényét bejelentő Johanna mellé állt. Izabellának és Johannának a trón öröklése körül kialakult ellentéte polgárháborúba torkollott. Ez a polgárháború "kasztíliai örökösödési háború" néven is szerepel a történetírásban. A harcokba a portugálok is beavatkoztak, mégpedig Johanna érdekében. Johanna édesanyja, Portugáliai Johanna (1439-1475) királyné ugyanis I. Duarte (1391-1438) portugál királynak és feleségének, Aragóniai Eleonórának (1402 - 1455) a lánya és V. Alfonz (1432-1481) királynak a húga volt. V. Alfonz pedig arra is hivatkozott, hogy feleségül kívánja venni Johannát,akit ő Kasztília jogos örökösének tartott. (1475-ben Johanna V. Alfonz második felesége lett, házasságukat később a pápa a közeli rokoni kapcsolatuk miatt érvénytelenítette. Johanna Portugáliában halt meg. Izabella anyai nagyapja egyébként I. Duarte /Eduárd/ öccse volt.)
A harcok a portugálok sikerével kezdődtek: 1475-ben elfoglalták Zamora városát.t II. János aragóniai uralkodó azonban a a fia oldalán, a fiatal királyi pár érdekében avatkozott be a harcokba. A kasztíliaiak visszaszerezték Zamorát, és 1476 márciusában Ferdinánd aragóniai hada az Izabella-párti kasztíliaiakkal együt a Toró melletti csatában döntő győzelmet aratott a portugálok felett. Ezután Madrid városa is I. Izabellát ismerte el királynőnek. A vesztésre álló V. Alfonz a franciákhoz fordult segítségért. Ezt azonban már a kasztíliai nemesség Johannát támogató része sem fogadhatta el, és Izabellának egyre jobban sikerült az uralmát megszilárdítania. (XI. Lajos (1423-1483), a Valois-házbeli francia király egyébként sem nyújtott érdemleges segítséget.) A portugálok 1479. februárban az Albuera folyó mellett vívott csatában ismét vereséget szenvedtek. Az Izabella-párti kasztíliaiaknak az Alonso de Cárdenas, a Szent Jakab Lovagrend (Orden Militar de Santiago) nagymestere vezette serege győzte le őket. Még ennek az évnek (1479) őszén megkötött alcáçovasi szerződés (Tratado de Alcáçovas) meghozta a békét Kasztília és Aragónia (tehát szövetségesek), valamint Portugália között, elismerve a portugálok afrikai terjeszkedését. A portugál városban a szerződő felek képviselői útján kötött egyezményt még szintén 1479-ben Izabella Trujillóban írta alá (távollévő férje pedig 1480-ban, Toledóban). Ezzel a polgárháború is véget ért, a kasztíliai nemességnek már a teljes egésze elfogadta I. Izabella és férje uralmát.
II. János halála (1479) után I. Izabella férje lépett apja örökébe, ő II. (Katolikus) Ferdinánd aragóniai király (1479-1516), felesége trónra lépésétől kezdve (1474) Izabella haláláig (1504) V. Ferdinánd néven kasztíliai és leóni király volt. Azzal, hogy a két spanyol királyságban megkezdődhetett a közös uralkodásuk, megteremtődtek az egységes Spanyol Királyság alapjai.
Na ez hivatalos történelem, le lehet ellenőrizni. Szerintem nagy károkat okozhatunk ha egy tudományt félremagyarázunk és ebben a témában nem lesz több hozzászólásom.
Senkit sem szándékoztam megbántani, ha netán mégis, akkor bocsánat.