|
hajómester írta::
Az észak-Afrikai muszlim hajóépítésnek egyetlen bizonyítható terméke van és az a 17-ik század elején megjelenő sebek. A neve is arab (sabak) és minden forrás elismeri, hogy tőlük származik.
Az már persze fogas kérdés, hogy a megalkotói is arabok voltak-e, hiszen ebben az időben az észak afrikai muzulmánoknál virágkorát élte a rabszolgaság, és a rabszolgák nagy tömegei között európai keresztények is szép számmal voltak.
Ezeket az embereket mindenhol foglalkoztatták, az építkezéseken, a földek művelésében és így a hajóépítő műhelyekben is, sőt a leghíresebb kalózok mind renegátok voltak és még az is gyakran előfordult, hogy ilyen kalóztól meg sem követelték, hogy térjenek át a muszlim vallásra. Az már sose fog kiderülni, hogy kik voltak azok, akiknek a fejében a sebek tervei megszülettek.
Pont. Asszem kezdünk nagyon konvergáni a véleményeinkben. Tudjuk, egy idő után legalábbis az arab hajók jelen vannak a Földközi-tengeren, eredeti formában is, de újításokkal is, és ugyanúgy jelen vannak a modern, európai hajók is, korábbi és újabb technológiákkal is. Hogy KIK kísérleteztek ezekkel, azt nem tudom. Ahogy mondtad: a meghódított népek táján kéne rendet tenni, de erre én nem vállalkoznék. Ami biztos, kísérleteztek ezzel-azzal, ha nem is sokmindennel. És itt jön a legjobb példa, a sebek, ami azért egy jelentős dolog egy kis halászhajóhoz képest. Ez megint azt jelzi, hogy ha a 17. szd-ra egy ilyet össze tudtak hozni, csak képesek voltak bordára építeni és latin vitorlát tenni egy kis, egyárbócos, 15 méteres halász/kereskedőhajóra is 500 év alatt...
Még valami: ha a korai kalifátusoknak elég is volt az elfoglalt területek hajóépítőinek "integrálása",előbb-utóbb több hajóra volt szükségük, és ha csak nem tudták osztódással szaporítani ezeket a mesterembereket, akkor valamit csinálni kellett. Én ennek tudnám be az arab típusok megjelenését, azaz kényszernek. Nem hiszem hogy az eredeti észak-afrikai népek csillagközi járgányai elképráztatták az érkező hódítókat.
Azt is el tudom képzelni, hogy valami előnye volt az eredeti arab alaknak, érdemes lehet foglalkozni vele, mondjuk épp a Belitung roncs rekonstrukció kapcsán. Mivel feltehetjük, ez az alak nem nagyon módosul semmit, meg kellene nézni, mit lehet ezzel kezdeni, mondjuk a X. szd. környéki típusokkal szemben, mi lehet az előnye. Végülis engem nem nagyon érdekel, hogy KI fejlesztette ki, az inkább, hogy a karavella és a dau alaktani hasonlósága ilyen megvilágításban hogyan interpretálható. Vissza kellene menni egy igen kis karavelláig, időben amennyire csak lehet, és megnézni, konvergál-e az alak ehhez a kis dauhoz, valamint milyen európai alternetíva van még ilyen kishajókra, amivel szemben jogosultsága van a qarib elterjedésének. Én ui. a választ NEM a nagy hajóknál keresném, és a mai nagy dauk és a korabeli nagyobb karavellák hasonlítását csak ímmel-ámmal fogadom. Amíg ki nem javít valaki, várom Schwarz válaszát.
|
Forum 
Favoured: 0
