| Kovács Zoltán,
2010. november 30. Kedd 15:16
|
Átlagos értékelés :  (0 szavazat) |
Megtekintések száma : 29494  |
Kedvenc : Nincs |
Rovat : Cikkek, Barkács |
|
A Santa Maria hajómat még mindig nem fejeztem be, de már nincs sok hátra. Eddig az építkezés kötötte le minden időmet. Most az ősszel be is költöztünk. Persze az építkezés alatt sem tétlenkedtem, amit tudtam (és amire eddig tellett) azt beszereztem, ami a hajóépítéshez elengedhetetlen.
|
|
|
A Santa Maria építése közben elfogyott a gyári kötél, így Oszkár modellezőtársamtól kértem kötelet, mellyel be is tudom fejezni. Viszont elgondolkoztam azon, hogy a következő hajónál valami megoldást kell találnom, így született meg az ötlet, hogy kötélverő készülékre van szükségem. Sokat gondolkoztam, hogy hogyan is lehetne összehozni, láttam Wercome cikkét a hajómakett.hu oldalon, ez az alapötletnek egyszerű, de a megvalósítása nem az. Végül az ötletet egy kollegám adta, hogy az akkumulátoros fúrógépek bolygóművét használhatnám fel erre a célra.
 |
Volt is egy 10 éves kiszuperált „nagyáruház gazdaságos” típusú gépem, melyet darabokra is szedtem. A fogaskerekeknek tengelyeket kellett esztergálnom, mely nem is annyira egyszerű, hiszen a vékony (3mm átmérőjű) tengely gyorsan meghajlik, ha az ember nem figyel oda esztergálás közben.
|
 |
A tengelyre egy kis csapágyat húztam.
|
 |
A fogaskerék háznak meg egy ismerősöm hozott textilbakelit rudat. Ebbe belefúrtam a tengelyek helyét, majd a csapágy fészkét. Ezek után már csak a fogaskerék helyét kellett kimarnom.
|
 |
Szerencsére az eszterga alkalmas marásra is, mert volt hozzá magassági szán is.
|
 |
Ezek után a fúrógép motorját hozzácsavartam a fogaskerékházhoz és meg is kaptam a háromtengelyes motoromat, sebességszabályozóval.
|
 |
A tengelyek végére villanyszerelésből ismert sorkapcsoknak a réz hüvelyét tettem rá, a másik végére meg 2,5mm-es tömör villanyvezetékből hajlítottam kampót.
|
 |
A kötélverő „másik oldalát” egy másik fúrógépből rögtönöztem, melybe egy kampót fogtam. Most már csak a bit hiányzik, mely a szálak között foglal helyet. Seprűnyélből levágtam egy kis darabot, majd az esztergában szépen kialakítottam a formáját. A nútokat meg proxxonnal vájtam bele.
|
 |
Most már tudok készíteni tetszőleges vastagságú kötelet, csak az alapanyagok válogatása van hátra. Marjai Imre könyve szerint a műszál szóba sem jöhet, melyet nem indokolt meg, de azt az információt kaptam, hogy a műszálat nem lehet sodorni, a gyártás során elnyeri végleges formáját és „ahhoz tartja magát”. A pamutot megint csak nem érdemes, mert a párára változtatja a hosszát, illetve a feszességét. Marad a len, de erről még nincs tapasztalatom. Végezetül egy pár kép a készülék gyártásáról, használatáról és a végtermékekről, melyek közül az egyik jobb, a másik bal sodratú.
|
 |
További jó szelet kívánok mindenkinek!
Skylooker
|
|
|
|
Írta: Gémes Attila () 2011. október 17. Hétfő 16:14