|
Kedves mindenki!
Szerintem senkinek sem kéne elővenni a rossz modorát. A témához annyit hozzászólnék, hogy a forráskritika mindenkire érvényes. Attól, hogy interneten olvassuk, vagy könyvben, még egyik sem hitelesebb a másiknál. Nem beszélve a történelem folyamatos feltárásáról. A kijelentő mondatoknak a legtöbb esetben helye nincs, csak legvalószínűbb eset van, s azt is majd megcáfolja 20 év múlva egy újabb lelet. Hajómester viszont, ahogy észreveszem, kicsit szőrmentén bánik az arabokkal, mintha mezítlábas barlanglakók lettek volna... Amennyiben történelmi ismereteim nem csalnak, a 8. szd. valami félelmetesen sötét volt Európában, leglábbis ami a kultúrát, meg a techniai innovációs készséget illeti. Egyetlen egységes nemzet sem létezett még, a népek egymás módszeres ütlegelésével voltak elfoglalva leginkább. Az ibériai félszigetet elfoglaló arabok meg elhozták az életben tartott antik kultúrát, az orvostudományt, építészetet, költészetet, filozófiát, illetve hajózás tekintetében az asztrolábiumot, iránytűt, stb. Mindezt úgy, hogy hódításaik során a "megszállt" területeken élők kultúrájának befogadása, integrálása útján a hasznos, érdemes dolgokat tovább vitték. A hódítók vallása, az iszlám liberális volt, példa nélküli módon vallásszabadságot biztosított az emberek számára, érthető tehát, hogy nyitottak voltak a kultúrára is. Az arabok tehát a hódítások során összegyűjtött, illetve otthonról hozott tudással, hagyományokkal foglalták el az Ibériai félszigetet. Természetesen nem kellett hozzá sok idő, hogy többé ne lehessen a "megszállókat" araboknak nevezni, hiszen a legkülönfélébb kultúrák szokásainak, hagyományainak asszimilálásával saját kultúrájuk is már csak nyomokban emléleztetett a valódi keleti arab kultúrára. Tény azonban, hogy 700 éves tartózkodásuk alatt számos építészeti remeket hoztak létre, melyek láthatóan kevert kultúrákból állnak össze, azonban igenis viselik az arab jegyeket, az alapkultúra nyomát. Miért pont a hajóépítésben ne lenne ez így. Emellett meggyőző érv, hogy filozófiájuk az új dolgok iránti nyitottság, az innováció volt. A merev 8. szd-i keresztény államok még magukra sem találtak rendesen, nemhogy újításokon törték volna a fejüket. A mórok érkezése tekintetében sem lehet egységes álláspontot képviselni. Feltehetőleg 3 csoport érkezett, egy a közel-keletről, az óhazából, egy egyiptomból és egy észak-afrikából. Letelepedésük után nekik is meg kellett élni valahogy, s ehhez hozzátartozott a halászat is. A karavella története alighanem itt kezdődik, a XIII. szd első felében, habár nagyon valószínű, hogy ezt csak etimológiai alapokon lehet magyarázni. Meglehetősen elfogadott, hogy a mórok kicsi halászhajóját valami hasonló hangalakon hívták, ám hogy mikor és hogyan változott meg a mérete, hogy végül elérje a karavella állapotot, ez kérdéses. Nem is feltétlenül érdekes a téma szempontjából. Az érdekes az, hogy az egyetlen innovációra képes, megas kultúrájú nép a mór volt a Földközi-tenger mentén, s talán nem véletlen. hogy pont azona területen alakultak ki az új hajótípusok, a tengeri hajózásra, felfedezésre alkalmas hajók. Igen valószínű, hogy a karavellát a mórok fejlesztették ki, vagy egy arab típusú, vagy egy európai típusú hajóból. A közös vonások az arab dau-k családjába tartozó sambuk-kal lehetségesek, de vélhető, hogy körülbelül annyi lehet a közös, amennyi néhány száz év alatt a mórokban az eredeti kultúrájukból megmaradt, azaz amennyire a tipikus arab és kései mór épületek is hasonlítanak egymásra. Egy azonban eléggé valószínűnek látszik: a nyugat-európai hajófejlesztés a sötét középkor idején erősen megrekedhetett, s a karavella pusztán európai fejlesztésként sosem jött volna létre. A mórok ellenben ötvözték a hódításaik során megtanult technológiákat, hasznos elemeket, hogy mind jobb hajót alkothassanak. A sebek esetében, mivel késői hajóról van szó, a kérdés feltehetőleg még nehezebb. A gályához való rokonsága vitathatatlan, szinte egyértelmű, de a jellegzetes tatfelépítménye ismét csak arab hatásról árulkodik. Ebben a tekintetben a sebek a ghanjához hasonlít leginkább. Ne feledjük, hogy a sebekből és az európai hajókból is alakultak ki fele-fele típusok, pl. a velencei polacker, aminek a fele teste sebek, másik fele meg egy tipikus európai hajóé volt, illetve a jellegzetes polacker vitorlázattal rendelkezett. A leírtak alapján azt mondanám, hogy a kora középkorban, az arab hódítás idejétől a a XVI. szd elejéig nem nagyon tudom elképzelni, hogy az európai hajóépítés lett volna hatással az arabra, mivel ezek a hajók nemigen eveztek egyszerre egy vizen. Ellenben a vegyes kultúrával és nagy tudástárral rendelkező mór nép mély nyomokat hagyhatott az európai hajóépítésben, habár abban az eredeti arab hatás valószínűleg kevéssé ismerhető már fel. A későbbiek során, amikor is a portugálok visszajutottak a karavellával a közel-keletre, megtörténhetett a visszahatás, egyes elméletek szerint ez okozza a sambuk és a karavella hasonlóságát is... végezetül, ha a történelemben rendesen visszatekintünk, akkor akár elismerjük, akár nem, a kínai kultúra mély és régi. Onnan is számtalan találmány jutott el Európába is, pl. az arabok közvetítésével. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a kínai dzsunkák bizonyos típusának tatja tovább öröklődött az arab dauk egyik-műsik típusában, míg végül átjutva a Földközi-tengerre, a sebek tatja lett belőle. Ha a kultúrák nincsenek elzárva földrajzilag és politikailag sem, akkor a tudásuk igenis kicserélődik a hosszú egymás mellett élés alatt.
|
Fórum 
Kedvencekhez hozzáadta: 0
