|
Ez egy nyílt fórum, tehát nem szólsz bele semmibe, hanem hozzászólsz.
Nem akarom újraéleszteni a témát, már csak azért se, mert nem tartozik az oldal profiljába, de ha valami nem egészen helytálló azt korrigálni kell.
A középkor fogalma a reneszánsz idején keletkezett, amikor a humanizmus az emberközpontúság felé terelte el a világnézetet, ami az antik világ újra értékelését hozta magával. A két történelmi kor közti időt ekkor az itáliai humanisták köztes ( középső ) korszakként nevezték el. A sötét jelzőt a felvilágosodás olyan személyiségei akasztották rá, mint, Diderot, Russeau, stb, akik ez alatt a régmúlt idők vallásos bigottságban élők sötétségét értették. A marxista történetírás ezt meg örömmel terjesztette, ezért van nálunk erősen a köztudatban. Ez alapvetően helytelen nézet, mert kezdetben a gazdaság fejlődésében az egyház élenjáró szerepet vállalt, a korszerűbb mezőgazdasági termelés a kolostori földbirtokokon alakult ki és innen terjedt el aztán széles körben.Ugyancsak ezek a helyek voltak az írásbeliség centrumai és itt alakultak ki az első iskolák is.
Ezek után a középkorról:
A kora középkor, 476-tól a 800-ig, a Nyugat Római birodalom újjászületésig datálódik. Végét a Karoling reneszánsz jelentette. Ezt a kort a népvándorlás, a különböző germán királyságok születése, a hűbéri alapon álló társadalom kialakulása jellemzi. Európa gyéren lakott, a gazdálkodás önellátó, nincs ipar, nincs kereskedelem, Keleti Római birodalomban tovább élnek az antikvitás hagyományai a kereszténység köntösébe bujtatva, a korszakban ez az egyetlen Európai nagyhatalom.
Ekkor történik meg az arab terjeszkedés is (631-732), ami szintén népvándorlásként értékelendő. Az Arab Birodalom csak annyiban szerez előnyt Nyugat Európával szemben, hogy teljesen átveszi az antikvitás hagyományait, társadalom szerkezetét, gazdálkodási módszereit, bürokráciáját. A valláson kívül nem vezet be újat, így civilizálódik, de később éppen ez lesz aztán a további fejlődésének gátja.
A fejlett, vagy érett középkor: Az 1200-as évek végéig tartott. Ez Nyugat Európa felemelkedése. Elterjed az írásbeliség, létrejönnek az egyházon kívüli iskolák. Lezajlik az agrárforradalom: műveletlen területek használatba vétele, háromnyomásos gazdálkodás, új fogatolás. A nagyállattartás elterjedése, ló, szarvasmarha. Nehéz eke, új növényfajták bevezetése stb. Városok létrejötte, polgárság (burzsoá) megjelenése, városi önkormányzatiság kialakulása. Piacok megjelenése. Műszaki forradalom, víz és szélkerék a gépesítés kezdete, forgattyú feltalálása, szövési eljárások korszerűsítése, rokka, lábítós szövőszék. Bányászat fejlődése, új kohászati eljárások, stb. Pénzgazdálkodás és kereskedelem elterjedése, bankrendszer kialakulása, pénzhelyettesítő eszközök használata (váltó). Csak a legfontosabbak. A korszak végén Nyugat Európában 1 főre 10-szer akkora emberen kívüli erőforrás jutott, mint az iszlám világban, vagy Kínában.
Európa lakossága megháromszorozódik. Keresztes háborúk a hitetlenek ellen, valódi oka a túlnépesedés.
Késő középkor: Vége nincs pontosan datálva. Nagy pestisjárványok, száz éves háború. Kereskedelmi utak átrendeződése. Oszmán terjeszkedés. Európa elveszti lakosságának egyharmadát. Fejlődése megtorpan. Reneszánsz, könyvnyomtatás elterjedése, manufaktúrák létrejötte, a fejlődés felgyorsul. A polgárság, mint harmadik rend már a hatalom gyakorlásba is beleszólást kap. Természettudományok kialakulásának kezdete. Nagy földrajzi felfedezések. Világkereskedelem kialakulása. Szerintem ezzel fejeződik be a középkor.
Mi történik ez alatt Európa peremén? Nem sok, a termelő erők, és termelési viszonyok még mindig olyanok, mint a római birodalom utolsó éveiben. A Bizánci birodalommal végleg eltűnik a múlt. Az Arab Birodalom a 10-dik szd-ban megszűnik. Keleten a szeldzsukok, majd az oszmánok lépnek a helyükre, Észak Afrikában és Ibériában berber dinasztiák foglalják el a helyüket, csak a nyelvük marad meg, mint valami muszlim latin. Általános a despotizmus, hiányzik az önkormányzatiság, a polgárság, ami Európában a fejlődés motorja. A gazdaságot az állam uralja hivatalnokon keresztül, a föld az állam tulajdona, nem öröklődik, hivatalhoz kötött, így a fejlesztésben senki nem érdekelt. A hatalmas városok a vidék vízfejei, az ellátásuk nem piaci módszerekkel, hanem behajtás útján történik. Ez a bizánci örökség.
A teokratikus államokban is van civilizáció, a kultúra sokszorta fényesebbnek látszik mint másutt, mert a despota korlátlanul rendelkezik országa erőforrásai felett, de a rendszer merev, nem tud fejlődni. Ezért sok történész fölveti, hogy Európán kívül beszélhetünk-e egyáltalán középkorról.
Kétségtelen, hogy az iszlám világ nem volt civilizálatlan és ismeretek átadásában is jelentős szerepet játszott, de amit átadott az zömében csak szellemi termék és nem is saját produktuma, hanem máshonnan importált.
A tipikus modelltől eltér az Ibériai félszigeten kialakuló iszlám hatalom. Itt a vizigótok uralkodása során létrejött a hűbéri alapon álló feudális társadalom, amit a hódító arabok is meghagynak. Hatalmukat úgy terjesztik, hogy a szétesett királyság nyomán kialakuló mini államokat hűbéresként fogadják be, aztán lassú beszivárgással megkísérlik iszlamizálni, ami helyenként sikeres is, de a hűbéri rendszert így sem tudják felszámolni. A kalifának csak annyi hatalma van, amit a hűbéresei eltűrnek. Ezen úgy akarnak úrrá lenni, hogy az Észak Afrikai szélsőséges muszlim almoravidákat, majd az almohádokat hívják be segítségül, de a kísérlet kudarcot vall, és a reconquista. következményeként Hispániában a mór hatalom a középkor végére teljesen megsemmisül. Az európai hatás erősebb volt.
Az hogy szimpátia okán kinek melyik világ a tetszetősebb az szubjektív értékítélet.
Dióhéjban ennyit a középkorról.
Az európai hajóépítés történetéről a véleményem megegyezik az előttem szólóval, így ezt a kérdést nem érintem. Csak a qarib szó nyelvészeti rejtélyére szeretnék rávilágítani, amiből a caravella származna. Görög eredetű, ami ugyebár a bizánci birodalom nyelve volt akkoriban, a karabosz szóból származik, ami nem egy típus megnevezése volt, hanem általában jelentetett hajót. Az arabok a hajóval együtt tehát átvették a nevét is, amit aztán a saját nyelvük hangalakjára formálták át. Akik tehát a hajózás történetéről írnak, helyesen tennék, ha figyelemmel lennének arra is, hogy az amit írnak mennyire van összhangban a történelem tudomány más ágazataiban megállapítottakkal.
Irodalom: Katus László A középkor története ( 2000)
Endrei Walter: A középkor technikai forradalma (1978 )
Walter Kramer: Új látóhatárok ( 1979 )
Burchard Brentjes: Az arabok története és kultúrája ( 1986)
Anderle Ádám: Spanyolország története ( 1992)
|
Fórum 
Kedvencekhez hozzáadta: 0
