|
7 / 10 oldal
|
|
Elkezdtem a kötélcsigák készítését a már jól ismert darabolós módszerrel: a lécek négy oldalába kb. 0,5 mm-es nútot martam, majd a körfűrésszel méretre vágtam. |
|
|
A Proxxonhoz csináltam csiszolótárcsákat, a megesztergált alapra kétoldalas ragasztószalagot tettem és erre ragasztottam fel a bőrkivágóval kibarabolt csiszolópapírt, így könnyen cserélhető a papír. |
|
|
Egy egyszerű csiszolószerkezetet készítettem, hogy a csigák lekerekítései egyformák legyenek. A kis esztergált fejekbe nútok lettek marva ( minden mérethez 3-3 féle kell ), ezekbe belehelyeztem a csigákat és elforgattam a csiszolótárcsa előtt. Szépen működött, egy szépséghibája volt: minden csigának hat oldalát kellett megcsiszolni. A vége felé már eléggé untam! |
|
|
Ezek a legkisebb kötélcsigák körbecsiszolgatva. Ki hinné, hogy ez 167 db!!! |
|
|
Csak nem tetszettek igazán a géppel lekerekített csigák, így kézben még körbegömbölyítettem mindet. Ezt azért is csináltam, mivel élesek maradtak a sarkok, és azt tapasztaltam, hogy pácoláskor szeret szőrösödni az éleken. Itt kell megjegyeznem, ennyi munka után, úgy látom soha nem fogok felnőni ahhoz, hogy szerelt csigákat készítsek, esetleg nyugdíjas koromban! |
|
|
Megkezdtem a kötélzet felszerelését. Mivel ez már csak kötél és cérna hulladékokkal jár, beköltöztem a szobába, így most már perfekt vagyok Balázs és Mónika showból, igaz csak rádiójáték szinten.
|
|
|
Az oldalkötélre a macskafejeket egy drótból meghajlított távtartó segítségével kötöttem fel, így mind egyforma távolságra került az alsó sortól. |
|
|
Így néznek ki a megfeszítés előtt. |
|
|
A hágószálak felkötéséhez egy szamárvezetőt használtam. Félelmeimmel ellentétben egész jól lehetett haladni a csomózással. |
|
|
Így néz ki megfeszítve, hágószálakkal. Egy kis problémám volt, azt hiszem nem vertem elég szorosra a köteleket, így nagy volt a nyúlása, és most sem olyan feszes, mint ahogy szerettem volna. |
|
|
És akkor jöttek a gondok: Az oldalkötél természetesen az ágyúnyílás közepére esett elöl, mindkét oldalon. Így újra kellett ragasztanom az ágyúkat szép ferdén, legalább arra is tudnak lőni! |
|
|
Simán beleakadtam az egyik ágyúba, látható, hogy a rögzítőkötél jól szerepelt, megfogta az ágyúcsövet. |
|
|
Az árbóckosár és a felső oldalkötelek |
|
|
Az állókötélzet teljesen kész. Következnek a vitorlák ( egy-két mosogatásért biztos segít a feleségem!), mivel a futókötélzetet csak akkor tudom csinálni, ha a vitorlákat felkötözöm a vitorlarudakra. |
|
|
|
Utolsó frissítés : 2007. szeptember 06. Csütörtök 12:35 |
Olvasók hozzászólása  |
|
Átlagos értékelés
 (2 szavazat)
|
|
Hozzászólás nyelve: Magyar (67), English (0)
Hozzászólás
|
)Nekik nagyobb a rutinjuk...Az illesztést figyelmesen csináljuk mind a két oldalt. (Nyomtatásnál tükörábra!) majd a kész zászlót vágjuk körbe.A módszer jól alkalmazható olyan régi hajóknál (pl. Santa Maria) ahol a vitorlán is látható ábra.Természetesen ilyenkor előre ollózuk körbe a vasalandó mintát.Mivel a festék egy kicsit merevíti a textíliát, használjunk vékony hordozóanyagot.Sok szerencsét a művelethez!Üdvözlettel: Gateway
Írta: DBandi () 2012. augusztus 22. Szerda 16:45