Ha valaki elmélyed a hajó történetének
tanulmányozásában és elérkezik a XVIII. századhoz - amikor
megjelennek ezek a típusok - úgy érzi, hogy ebben a kérdésben
tökéletes a káosz. A szakirodalomban is csak néhány soros
meghatározást található velük kapcsolatban, amelyek többnyire
ellent is mondanak egymásnak. Minden további nélkül neveznek
például sloopnak egy 1710-ben épült 3 árbocos 16-20 ágyús
hajót, pedig 1750 előtt 3 árbocos sloop nem volt.
A Peregrine Galley körül kibontakozott vita,
amiben azt állítottam, hogy a hajó a sloop of war osztályba nem
helyezhető el vezetett rá arra, hogy magam sem vagyok tisztában
sok mindennel és elkezdtem a kérdést tanulmányozni. Megfelelő
források hiányában jóformán csak az internet állt
rendelkezésemre, ott is javarészt csak az angol nyelvű szövegekkel
boldogultam. Mivel azonban ezek nem alkottak összefüggő egészet,
hanem csak részleírások voltak, úgy kellett mindent mozaikokból
összerakosgatni, hibákat, ellentmondásokat kiszűrni, így nagyon
sok időmbe telt mire sikerült egy valamire való tanulmányt
összehozni. Ebben a cikkben is éppen ezért a Royal Navy történetét
fogom alapul venni. Egyébként is úgy látom, hogy az alapvető
zavart mindenütt az angol terminológiában szereplő megnevezések
jelentik.
Ezen az oldalon gyakorta előkerülő téma a hajómakettezők, illetve makettezni vágyók legnagyobb(nak vélt) problémája: a helyhiány. Sokan hivatkoznak arra is, hogy nincsenek gépeik, illetve "alacsony a költségvetés". Ebben a cikkben a saját példámon, azaz most készülő, első saját építésű hajómon keresztül szeretném demonstrálni, hogyan sikerült jómagamnak felülemelkedni ezeken a problémákon, s hogy lehetséges egy 40 négyzetméteres társasházi lakásban saját hajót építeni, olcsón. Ezzel leginkább bátorítani szeretnék mindenkit, aki csak azért nem kezd hozzá egy makett építéséhez, mert megoldhatatlannak látja a fent felsorolt problémákat.
